Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig

ROKITANSKY HUMORALPATHOLOGIÁJA ÉS KRASEOLOGIÁJA. 409 diknak nevezett orvosi iskola, folytatva és lendületesen kiépítve amit a franciák megkezdték. Stifft halála után már senki által fel nem tartóztatva, sőt Türkheim báró protomedikus és tanulmányi aligazgató által lelkesen támogatva, a maga teljes dicsfényében vonul be ez a Rokitansky és Skoda köré csoportosuló iskola, hogy az észlelet és tapasztalatszerzés alap­jaira helyezze az egész orvosi tudományt. Ez a két nagy orvos együttesen teremtette meg a különböző szervi és szöveti elváltozásoknak a megértetését a mindenkor azonos semiotikai jelekkel, szemben a múlttal, amidőn a betegágy mellett tett alkalmi tapasztalatok igen gyakran nem egyeztek meg a kórtan aprioristikusan megconstruált bölcsészeti elgondolásaival. A kórbonctannak könnyű szerrel sikerült olyan kórfolyamatokat felderíteni, melyekről a bölcsészeti kortannak halvány fogalmai sem voltak. Rokitansky nagyságát mutatja, hogy őt magát sem elégítette ki teljesen a sajátmaga kórbonctani rendszere. Észrevette, hogy vannak általános (ma úgy mondanánk: constitutionalis) megbetegedések, melyeknél anatómiailag loka­lizált elváltozásokat találni nem sikerül és amennyiben sikerül, az általános megbetegedés következményei azok. Ezekre a chemiától várt Rokitansky magyarázatot, de persze a maga idejében csak a folyékony vérre gondolhatott. így jött létre az ő humoralpathologiája vagy krasistana. Viszont tanít- mányának hiányosságait azzal kívánta eloszlatni, hogy az orvosi chemia, a kísérleti kórtan s a szövettan tanszékeinek a fel­állítását sürgette. Ez a krasistan, nemkülönben a chemiához való appellálás volt az, mely miatt Virchow a kíméletlenségig erősen támadta Rokitanskyt, apodictice kijelentvén, hogy „nincsenek általános megbetegedések, csupán szerv- és sejt­betegségek vannak“; pedig korunk constitutiós tana, az immunbiologia, a vércsoportok tana, az endokrinológia, mind igazolni alkalmasak Rokitansky elgondolásait.369 Kissé hosszasabban időztünk a bécsi orvosi iskola megala­kulása mellett, nemcsak annak jelentősége miatt, de azért is, mert ennek az iskolának a tanítványaiból kerültek ki azok a jeles, buzgó magyar orvosok, akik itt szerezték ismereteiket és 369 Virchow: Die neue Auflage von Rokitansky's allgemeiner path. Anatomie. Wiener med. Wschr. 1855. 401. 1. — M. Neuburger: Roki­tansky. U. o. 1934. 14. sz. / v \

Next

/
Oldalképek
Tartalom