Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
410 V. A II. RATIÓTÓL (1806) 1848 MÁRCIUSÁIG. igyekeztek a mostoha viszonyok nehézségei közt, sokszor eredménytelenségre kárhoztatva, hazánkba is átplántálni mindazt, amit fogékony elmével mint a bécsi iskola neveltjei elsajátítottak. Ami a fentebb érintett orvostani rendszereket és azt a kérdést illeti, hogy hazánk orvosai közt melyeknek voltak követői, szabatos választ adni nem tudunk. Tekintetbe kell vennünk, hogy nem valamennyi magyar orvos végezte a pesti egyetemen a tanulmányait és azt is, hogy a tanulmányuk- végzett orvosok pályájuk közben is szabadon csatlakozhattak az aránylag elég sűrűn felbukkanó rendszerek egyikéhez vagy másikához. De cserben hagynak az egykorú feljegyzések is. így Schlesinger Ignác, pesti gyakorló orvos s a facultás külső tagja 1840-ben azt írja, hogy a pest-budai orvosok egy része még humoralpathologus, a nagyobbik része a Brownismus híve370; Jankovich Antal pedig 1838-ban oda nyilatkozott, hogy bizonyos gyógyrendszerekhez kevesen kötik magukat.371 Ami a homoeopathiát illeti, a felség 1837 febr. 6.-án feloldotta az 1819 nov. 16-iki tiltó rendeletet s gyakorlatát szabaddá tette.372 Hogy miféle befolyásokra történt ez, valamint az is, hogy Bugát Pál a fennálló tilalom idején 1830-ban megtorlatlanul fordíthatta le és hozhatta forgalomba Hahnemann „Organon“370 Medic. Topographie der kön. Freistädte Pesth u. Ofen. 136.1. 371 Pest u. Ofen... in medicinischer... Hinsicht. 215. 1. — Hogy még a kortársak adatai is sokszor mennyire eltérőek, egy más példával is megvilágíthatjuk. A kitűnő Flór Ferenc, a Szt. Rókus kórház igazgatója, a M. T. Akadémia tagja azt mondja, hogy a 40-es években „alig lehetett 30 orvos Pesten" (Gyógyászat, 1868. 437. 1.), ezzel szemben Rechnitz János pesti gyak. orvos szerint 1846-ban „az orvosok... a roppant elszaporodás által méltóságuktól egészen meg vannak fosztva" s „Aesculap ifjoncai nagyobb részint... nem folyamodnának oly becs- telenítő eszközökhöz, ha a kor viszonyai s a szomorú körülmények súlya nem kényszerítené őket erőszakosan". „Sehol az egész civilizált Európában nincsenek az orvosok oly túlságos nagy számmal, mint Pesten. Bécs- ben ... 400.000 lakos és 100.000 idegen mellett 400 orvostudor; Pesten, hol 90.000 lakos, majdnem 300 orvostudor, nem számítva a sebészeket." (Orv. Tár 1846, 305. 1.) — Häufler 104 orvosról beszél 1843-ban (Buda-Pest... 183. 1.), Jankovich pedig már 1838-ban azt mondja róluk, hogy 2/3 részük sem tud a rendjéhez méltó módon megélni. 372 Codex III/5. 193.
