Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
382 V. A II. RATIÓTÓL (I806) 1848 MÁRCIUSÁIG. nak, avagy attól független megrezdülése a nemzet lelkének, egyre megy: az 1825. évi országgyűlés a magyar tanügyet a magunk testére-lelkére szabott módja szerint kívánta berendezni és evégből a bécsi központ dictaturája alól kivonni, amely több mint félszázadon át váltig hangoztatta a „conformetur“ elvét anélkül, hogy annak előnyeiben részesítette volna a pesti egyetemet, inkább Prokrustes ágyának tekintvén azt, melybe egyetemünket elég gyakran ok- és jogtalanul beleszorítani-törni igyekezett. A Bécstől való függetlenítés óhaja hatotta át a magyar országgyűlést is, melynek határozatához képest az 1827: VIII. t.-cikk elrendelte, hogy az ,,1791: LVII. t.-cikk alapján kidolgozott rendszeres munkálatok tárgyalására egy számos tagból álló bizottság küldessék ki, amely albizottságokra oszolva az említett törvénycikk elvei szerint végezze a munkálatokat s azok véleményezését s azokat a következő országgyűlésre nyújtsa be.“ A kiküldött albizottságok közt találjuk a közoktatásügyit (subdeputatio in litterariis), melynek elnökségével gróf Cziráky Antal országbíró, az egyetemi ügyek előadásával pedig báró Mednyánszky Alajos bízatott meg,318 aki a kari igazgatókat megbízta, hogy a maguk facultásainak tanulmányi rendjére vonatkozó észrevételeiket és javaslataikat terjesszék elő mihamarabb. Lenhossék 1828 febr. 28.-án nyújtotta be 70 folio-oldalas elaboratumát, az „Animadversiones“-t, mely az 1806. évi „Nova Ratio“-t vette tárgyalási alapul, de figyelemmel az 1810. évi tanulmányi 318 Az eredeti kéziratos előadói előterjesztéseket tartalmazó két kötetet a báró Eötvös-collegium könyvtára őrzi. A második kötet 3. része tartalmazza a kari directornak, Lenhossék Mihálynak az orvosi kar tanulmányi rendjére vonatkozó javaslatát. Az albizottság tárgyalási jegyzőkönyvét az Országos Levéltár őrzi Acta Deput. Litt. Lad. 000. Fase. F. No 1. jelzet alatt. Ez 1829-ben nyomtatásban is megjelent „Proto- collum Consessuum Sub-Deputationis Regnicolaris in Literariis ad mentem Articuli VIII. 1827 exmissae" cím alatt s 1830-ban került ki a sajtó alól az „Opinio Excelsae Regnicolaris-Deputationis motivis suffulta pro pertractandis in consequentiam Art. 67: 1790/1. elaboratis Systematicis Operatis Art. 8: 1827 exmissae circa Objecta Rei Literariae", melyet kivonatosan Linzbauer Codexe is közöl a III/4. 875. stb. lapon. Az albizottsággal, összetételével s működésével körülményesen foglalkozik Kornis Gyula: „A magyar művelődés eszményei" c. 1927-ben megjelent kétkötetes munkájában.
