Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
A DEKÁNVÁLASZTÁSI KÉRDÉS TISZTÁZÁSA. 38i általa meg is fosztható hivatalánál fogva a legfelsőbb intentiók végrehajtására érzi kötelezve magát. Ebbe a kategóriába azonban azok, akik nem professorok, azért nem tartozhatnak, mert a dékáni méltóságot, mint a collegiális tagok bizalmából nyert kitüntetésüket, a közigazgatás befolyása nélkül érték el. Vehessenek ám részt a dekánválasztásban a külső kari tagok is, dékánná azonban csakis tanárok legyenek választhatók. Ily- formán továbbra is megmarad a külső tagok választó joga, a megszorítás pedig, mely őket éri, ugyanolyan, mint amely hosszú időn keresztül a tanárokat érte. Végül kimondandó volna az is, hogy a dékánnak Pesten kell laknia. A nagyradagadt, sokféle érdekeket összekúszáltan érintő ügy végső döntése az államtanács elé került: az ügy referense azonban ekkor már nem Stifft volt, aki 70 éves korában, 1836 jún. 14.-én meghalt, hanem a már előbb említett, előkelő gondolkodású, főpap: Jüstel államtanácsos, aki kimerítő indokolás után rendelkezést kért az egész dekánválasztási kérdéscomplexus végleges tisztázhatására. V. Ferdinánd 1837 okt. 7.-én ki is adta ilyértelmű rendeletét.316 A kérdés teljesen a Ratio Educationis rendelkezései értelmében tisztáztatott, két évtized csúnya harcainak elkerülhető voltát demonstrálva, melyeket a fennálló rendelkezéseket vagy nem ismerő vagy figyelmére nem méltató Stifft lelkiismeretlenül idézett fel. Tévedés lenne azonban azt hinnünk, hogy az ügy végleges tisztázása a végleges békét is meghozta. Lesz alkalmunk még látni, hogy abban az általános forrongásban, mely 1848-ban a lelkeket magával ragadta és mindenféle újításokat és reformokat óhajtott létesíteni, a gyakorló orvosi rend is elérkezettnek látta az időt, hogy vélt jogait feléleszsze, sőt erősen körülbástyázandó formákban állandósítsa is. A nemzeti érzület ébredezésének korszakába jutottunk el. Arad megye az 1825-iki országgyűléshez felirattal fordult, melyben a magyar egyetemnek a bécsitől való függetlenítését s a tanszékeknek kizárólag a pesti egyetemnél benyújtható és lebonyolítandó pályázat útján való betöltését törvényileg kimondatni kérte.317 Közvetlen hatása volt-e ennek a felirat316 StR. 4847: 1837. 317 Hajnik Imre rectori székfoglalója. Egyetemi beszédek 1889/90,
