Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
380 V. A II. RATIÓTÓL (1806) 1848 MÁRCIUSÁIG. tagadta, de tette ezt mindenkor oly megalázó megjegyzések kíséretében, melyek nem jutván közvetlenül a megrágalmazottak tudomására, se visszautasíthatok, se megtorolhatok nem voltak. A király engedélyével a legalis állapot helyreállt. Nem jelentette ez azt, hogy ezután csakis tanárok, hanem azt, hogy tanárok is választható kdekánná. A Ratio Educationis is így szólt. A magyar kancellária is megerősíttetni kívánta a tisztázott új helyzetet s felterjesztést315 tett, de most már abban az értelemben, hogy a tanárok ne kizárólag a maguk részére foglalhassák le a dékánná választhatóságot. A király 1836 márc. 28.-án csakugyan ebben az értelemben erősítette meg korábbi engedélyét. A két érdekelt fakultás tanárai tudomást vettek a király döntéséről, ám a kar külső tagjai, az ú. n. bekebelezett doctorok, semmikép sem akartak belenyugodni, hogy a jövőben a tanárokkal osztakozzanak a dekánságban s új beadványnyal fordultak a helytartótanácshoz, mely agressivitásával nem kis izgalmat okozott mindenfelé. A magyar kancellária tanulmányügyi bizottsága hosszas fejtegetések után kijelentette, hogy a külső tagok joga a dekánsághoz éppúgy el nem vitatható, mint a tanároké; felmerült azonban a kérdés, vájjon a fennforgó idők és körülményekre való tekintettel ez a jog nem lenne-e egy időre felfüggesztendő vagy módosítandó? De felmerült az az aggály is, hogy a külső doctorok a következő választásokat „tumultuosus“ jelenetekbe fogják fullasztani. Pálffy grófnak, a magyar kancellárnak az volt a nézete, hogy a dekánválasztást úgy kell szabályozni, hogy a megválasztandó egyén úgy tudományos képzettség, mint a fegyelem kezelése tekintetében teljesen meg kell, hogy a hivatásának feleljen. A pesti egyetem viszonyai teljesen elütnek az örökös tartománybeliekétől. Pesten hiányzik egy nagyobb rendőrség, a városi helyi igazságszolgáltatás hatásköre is korlátolt s az orvosi kar igazgatója Budán lakik. Mindezeknél fogva az ifjúság tudományos előmenetele és fegyelmezettsége sok kívánnivalót hagy hátra. A szükségkép helyreállítandó rend sem rendelhető könnyen felizgatható kedélyek felügyelete alá, miért is egyetért az országbíróval: a közigazgatás érdeke az, hogy az orvoskari dékáni tisztség oly férfiúra bízassék, aki már a kormánytól nyert s 315 StR. 1237: 1836.
