Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig

274 V. A II. RATIÓTÓL (1806) 1848 MÁRCIUSÁIG. fűződik a nevéhez. Mindvégig a sebészek tanfolyamán működ­vén, sem dékánná, sem rectorrá meg nem választották. Stulfa kinevezése nyilvánvalóvá tette, hogy a karnak 1784-ben a Hatvani-utcai épületben való elhelyezése óta történt néhány tanszék-szaporítás máris szűkké tette az „orvosi házat“ s törnie kellett a karnak a fejét, hogy melyik teremben tarthatná Stulfa az előadásait s végül is azt a megoldást látta legmegfelelőbbnek, hogy Benével alternáljon olykép, hogy az egyik az első félévben az elméletet, a másik a másodikban betegágy mellett a gyakorlatot tanítsa. Ebbe a javaslatba a helytartótanács nem egyezett bele s azt kívánta, hogy az épület kisebbik kapujának a bejáratától balra fekvő két szoba rendeztessék be Stulfa részére.60 Stulfának tanárrá való kineveztetésével az állatgyógy­intézet adjunctussága ürült meg s pályázat útján Brunkala Románnal töltetett be, aki 1782-ben Oravkán, Árva megyé­ben született s 1804 szept. 12.-én megszerezvén a sebészmesteri oklevelet, az állatorvosi tanulmányokra adta magát, melyeket Pesten is, s megismételve Bécsben is „kitűnő“ eredménynyel végzett. Ezután a keszthelyi Georgikonban tanított, ahol három éven át az állatorvostan összes tárgyait tanította s Festetics György gróf uradalmában folytatott gyakorlatot. Brunkala 1810 szept. 12.-én kelt kineveztetésétől kezdve később mint rendes tanár korán befejezett élete végéig az állatorvostan terén működött.59 A 400 forintos fizetésben részesülő ad- junctusra nagy feladat várakozott. Tolnay Sándor professor ugyanis, előrehaladt kora miatt, nem tudta már kellőképen ellátni az egyre fokozódó igényeket támasztó tanszékének teendőit s így Brunkalára nemcsak az intézet irányítása, hanem a tanítás munkája is várt, melyet megsokszorozott a három­nyelvű előadások időt emésztő megtartása. Végzetes esztendő tört hazánkra az 1809.-Í esztendővel. A nemesi felkelést újra és sürgősen fel kellett állítani. A máj. 21—22-iki diadalmas asperni csata után Napokon seregei átkeltek a Dunán, megszállották Bécset s újabb csapatokkal megerősítve János főherceget Felső-Itáliából Magyarországba 60 OL. Litt.-pol. 1810. Fons 8, pos. 34, 35, 35Y2. OL. Litt.-pol. 1810. Fons 22, pos. 13, 17, 18. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom