Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
AZ 1809. ÉVI NEMESI FELKELÉS. 275 szorították. Győr alatt gyűlt össze 40.000 francia s vele szemben ugyanannyi magyar. Jún. 13—14.-én ütközött meg a két ellenséges sereg, mely a franciák győzelmével végződött. Amily hirtelenséggel zúdult az ellenség az országra, épp oly sürgősen kellett a sebesült- és betegellátásról s a hadikórházak felállításáról gondoskodni. A veszély vártára már máj. 4.-én küldött József nádor, mint a felkelő sereg legfőbb kapitánya egy sajátkezű levelet az elnöklete alatt álló helytartótanácshoz az iránti intézkedés végett, hogy az egyetem mentse fel tanári kötelezettségei alól Eckstein Ferencet, a gyakorlati sebészet tanárát, mint akit a nemesi felkelés legfőbb orvosává (proto- medicus insurrectionalis) fognak kinevezni, amit az orvosi kar tudomásul véve, Eckstein Jánost bízta meg helyettesítésével.61 A helytartótanács júl. 15.-én elrendelte, hogy a kar engedje át a házát (domus facultatis medicae) insurrectiós kórház céljaira, mire a kar már 3 nap múlva jelentette, hogy a ház alsó szárnyában (tractus) 8 ágyat, 2 konyhát és 2 dolgozó helyiséget, a felső emeleten pedig 14 ágyat s 2 konyhát már ki is ürített a kívánt célra. Ezenkívül a felhagyott füvészkert melegháza is az insurrectio főorvosának rendelkezésére bocsáttatott. Ilyformán természetesen az összes gyakorlati előadásokat be- kellett szüntetni, az elméleti tárgyak előadását pedig a tanárok magánlakásukban folytatták. Aug. 10-én a helytartó- tanács az egyetem főépületének a kiürítését és a tábori kórházak rendelkezésére bocsátását rendelte el, mire a magistratus ugyané hó 14.-én a szigorlatok gyors befejezése iránt intézkedett, de minden intézkedést megtett az irányban is, hogy a tanuló ifjúság egészsége megóvassék s a betegségektől, elsősorban a febris nosocomialis rémétől, megvédessék.62 Eckstein Ferenc a maga kitűnő szervezőképességéről tett bizonyságot, mert néhány hét leforgása alatt Győr, Pápa, Kismegyer, Bábolna, Komárom, Mária Nostra, majd Esztergom, Pest, Bodajk és Mórban a teljesen felszerelt kórházak ezer beteg befogadására készen állottak s a nádor által jóváhagyott kórházi szabályzat szerint kifogástalan rendben működtek. A nádor több ízben tartott szemlét a kórházak felett s a mindenütt 61 OL. Gremiale. 1809. Fons 32, pos. 1. — Litt.-pol. 1809. Fons 8, pos. 212, 226. 62 OL. Litt.-pol. 1809. Fons 8, pos. 281, 290. 18*
