Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

SEBÉSZEK S GYÓGYSZERÉSZEK TÜLKAPÁSAI.

2O7

lásával közhírré tenni rendelte, hogy a vizsgabizonyítványokat díjtalanul fogják megkapni*208

Az állatgyógyászati ismeretek széleskörű tejesztése érdekében az 1799 aug. 30-ikán kelt legfelsőbb elhatározással a patkoló kovácsok is bevonattak az állatorvosi tanfolyamok hallgatói sorába s a törvényhatóságok rendeletet kaptak, hogy egyiküket-másikukat kisebb elfoglaltságuk, vagyis télvíz idején, jan. 15-iki kezdettel küldjék fel Pestre.209 Ezeket a tanfolyamokat is maga a szakmáját a szívén viselő, lelkes Tolnay Sándor rk. tanár tartotta, minek fejében fizetése 600-ról 800 forintra emeltetett, tekintve, hogy azokért a kovácsoktól nem volt szabad tandíjat szednie. A tanfolyamok elvégzése után kiállítandó bizonyítványok számukra is díjtalanul voltak kiszolgáltatandók, sőt úti- és tartózkodási költségeik megtérítéséről is gondoskodás történt.210

A sebészek nemcsak az egyetemi kiképeztetésük körüli állandó gondoskodás tárgyai voltak, hanem más irányban is eleget foglalkoztatták a felsőbbséget. Ezeknek egy része félműveltnek is alig nevezhető, subintelligens és submoralis elemekből állott, akiket a hatóságok nem győztek eleget — külön rendeletekkel is — figyelmeztetni és óvni, hogy belgyógyászati praxist ne űzzenek, hacsak nem első segély nyújtásaként orvos hiányában. Hasonló figyelmeztetésekre egyébiránt a gyógyszerészek is elég okot adtak; akadtak köztük, akik orvosi tanácsokat osztogatva kuruzsoltak.211 Megtörtént nem egyszer az is: utólag jöttek rá, hogy a sebészek az előírt bölcsészeti előtanulmányok nélkül vétették fel magukat a tanfolyamukra, melyeket elsősorban a kísérleti természettan elsajátítása végett tartoztak elvégezni. így történt pld. 1792-ben is, miként ez az orvostanhallgatók november 28.-án kelt s a vétkes sebész-hallgatókat megrendszabályozni kérő beadványból kitetszik. A vétkesek névsorában szerepelt Eckstein Ferenc is, a későbbi professor. A helytartótanács a panaszt illetőleg úgy rendelkezett, hogy a hiányos előképzettség pótlásának kötelezettsége mellett engedte meg nekik a továbbtanulást.212208 Codex III/i. 662, 684.

209 Codex III/i. 837.

210 Codex III/i. 667.

211 Codex III/i. 835.

212 OL. Litt.-pol. 1793. Fons 9, pos 56-57, 421.