Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)

AZ ORVOSI KAR FELÁLLÍTÁSÁNAK AKADÁLYAI.

7

Végeredményben azonban ellenmondást nem tűrő, súlyos akadályok is voltak, melyek az orvostudományi kar felállítására irányuló legerősebb igyekezetei is egyelőre teljességgel megbénították volna, mégpedig elsősorban az anyagi fedezet hiánya, a 100.000 frt alapítványi összeg elégtelensége, mely bármekkora áldozatosságot is jelentett Pázmány részéről: ebből még az aránylag nem nagy összegekkel üzembe helyezhető jogtudományi kar költségei sem kerültek ki s így annál kevésbbé volt lehetséges az alapításra szánt 100.000 írtból, sőt ennek is csak az egyelőre disponibilis 60.000 frtnyi részletéből, a minden egyetemek elannyira legdrágábban berendezhető és legköltségesebben fenntartható karát jelentő orvos- tudományi facultásnak felállításáról gondoskodni és szerves tartozékait: a fűvészkertet, laboratóriumokat, intézeteket és betegágyakat előállítani, hogy Európa studium generáléinak tekintélyes része az, amelyekben az orvosi kar felállítása csak többé-kevésbbé hosszú idő múlva követhette a többi kar működésbe helyezkedésének időpontját.

De nemcsak az alapítványi összeg nem volt elegendő az orvostudományi kar felállítására, hanem az idő sem volt az, melyen belül Pázmány minden áron útjára indítva kívánta látni egyetemét. Szinte megható az a lázas sietség, mely az elbetegesedett, élete vége felé járó s a vég közeledtét érző — s miként magát ekkor nevezi: ,,mihi ultima senectute conflictanti“ főpapnak — szinte minden idejét és gondolatát ezen egy nagy cél irányába tereli.6 Az események felette gyorsan követték egymást. 1635 január 6-án esik először szó Sopronban Pázmány egyetemalapító elhatározásáról, mindössze két meghitt rendtársa: Dobronoki György és Forró György jezsuita atyák előtt s kerek öt hónap múlva, május 12-én már véglegesen aláírva, készen van az alapítólevél. A közbeneső idő alatt bonyolódtak le az előzetes tárgyalások, melyek az egyetem megerősítése s a szokásos kiváltságokkal való felruházása tárgyában még késő őszig is folytatódtak. Egyik levél a másik után ment Rómába: Mutio Viteleschihez, a Jézus-társaság generálisához,

6 L. Pázmánynak a királyhoz 1635 szeptember 27-én írt levelét. Pázmány leveleit Hanuy Ferenc gyűjtötte össze és adta ki két kötetben. Az itt idézettek vagy a megfelelő évszám alatt találhatók meg e gyűjteményes kiadásban, vagy a lelőhely idézete alatt.