Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)
8 I. A KAR FELÁLLÍTÁSA ELŐTTI IDŐSZAK (1635—1769). Montmann Köméihez, a szentszéki Rota auditorához, Francesco Barberinihez, a pápa nagyhatalmú államtitkárához s magához VIII. Orbánhoz is. Az egyetem felállításához való hozzájárulást, majd pedig megerősítését kérelmező levelek ezek, melyeket azonban már nemsokára, szinte feltűnően gyors egymásutánban, sürgető levelek követnek, amin Rómában kissé fennakadni látszanak.7 Talán a szívéhez forrt ügy gyorsabb lebonyolódását remélte Pázmány elérhetni azzal, hogy a nagyszombati egyetemet bekebelezésre felajánlani szándékozott a bécsi egyetem consistoriumának.8 A királyt is felkéri ugyanazon a napon kelt levelében, hatna közre a bekebelezést illetőleg a nevezett egyetemnél, de végül is Dobronoki és Forró ellenzésére letett ebbeli szándékáról. E néhány odavetett adatból is kiérezhető a beteg ember türelmetlensége, mely csakugyan nem juttatott számára annyi időt, hogy az orvosi és jogi kar felállítására nemcsak anyagi, de időbeli fedezetet is találjon. Meglepő fordulathoz éraz alapítás ügye, amidőn VIII. Orbán pápa éppen e két világi kar hiánya miatt megtagadja a Pázmány egyetemének megerősítését.9 Meglepő azért, mert a jezsuita generalis imént idézett azon nyilatkozata, miszerint „számos akadémia hagyatott már jóvá és nyert megerősítést, 7 Viteleschi 1635 szeptember 8-án írja Dobronokinak: „Cum Cardinalem festinare valde videam, dolet, rem talem esse, quae tam cito confici non posset". Pázmánynak ugyancsak Dobronokihoz intézett s október 20-án kelt leveléből kelletlenül kell megtudnunk, hogy Mont- mann a jezsuita generalis óhajára nem szorgalmazta a Pázmány által sürgetve kért elintézéseket. 8 „... quae [universitas] ut sub celeberrimae antiquissimaeque Universitatis Viennensis umbra laetitius efflorescat, enixe cupio, ut hanc Universitatem Hungaricam in filiam adoptare velit Clarissima et Ornatissima Viennensis Universitas" — írja a bécsi consistoriumnak, a királyt pedig arra kéri, hogy „clementer efficere dignetur, ut hanc ... Universitatem in filiam adoptare ac veluti membrum incorporare clarissima illa Universitas velit". (L. Franki: Pázmány Péter és kora. Pest 1872. III. 163.) 9 „Ratio fuit, quia cum vivente adhuc fundatore petita sit confirmatio pontifica et ea negata sit pro nostra Academia, quod in ea non essent studia medica et juridica" — írja 1637 augusztus 27-én a naplójában Dobronoki. (U. o. III. 162.)
