Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

iy6 IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).

György történetírónk 1787-ben a protectióról panaszkodik167, ezzel szemben oly esetekkel is találkozunk, amikor hatalmas tekintélyek, maguk az uralkodók is, eredménytelenül foglaltak előzetes állást valamely nem a legérdemesebb pártfogoltjuk érdekében.

A sebészhallgatók elméleti orvostani oktatására újonnan kinevezett Schraud Ferenc 1761 máj. 14.-én Pesten született. Az orvosi pályára van Swieten Gottfried biztatására lépett s tanulmányait Lembergben és Bécsben végezte. 1786-ban promo- veálva, Szegedre ment orvosnak, ahol 1790-ben városi és megyei tiszti főorvosnak neveztetett ki s innen került fel Schraud Pestre 1792-ben 400 frt fizetésben részesített rendkívüli tanárnak a sebészek részére rendszeresített elméleti orvostani tanszékre, s egy évvel később az 1793-ban felállított államorvostanira is. Egyetemi teendőin kívül mint Pest városi tiszti orvos is teljesített szolgálatot. 1794-ben a szerémi pestis kitörésekor kitűnő szolgálatokat tett a járvány behurcolásá- nak meggátlása körül s ezért az uralkodó a magyar nemességgel tüntette ki, — majd mint az egész monarchia rei pestilen- tialis medicus dirigens-e a bukovinai járvány alkalmával teljesített hasonló szolgálatainak elismeréséül a királyi tanácsosi czímet kapta meg. Dékánná három ízben választatott meg. 1802-ben megvált a tanári állásától, országos főorvossá és a kar igazgatójává neveztetvén ki, ezekben a tiszteiben is nyomot hagyó tevékenységet fejtett ki. 1806-ban typhus járványos vidékre rendeltetett ki, miközben maga is megkapta a bajt s útközben halt meg Kismartonban márc. 18.-án. Irodalmi működésében számottevő, főleg loimologiai forrásmunkákkal gazdagította az orvosi tudományt.

A tanulmányügyek regnicolaris bizottsága a II. Lipótnak az 1790/9 i-iki országgyűlés törvényes rendelkezését szentesítő s 1791 márc. n.-én kibocsátott decretumából folyólag csakhamar összeült a bajok orvoslása, a közoktatásügy rendbehozatala, valamint az 1777. évi Ratio Educationisnak a kor igé167 ,,... es haben aber die Zeugnisse über den Fortgang in den Berufswissenschaften und die Fähigkeiten noch nicht so viel Gewicht erhalten können, als Privatgunst und Verbindungen“. Merkur von Ungarn. II. 658.