Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

CORREPETITOROK.

I49

Nem vehető rossz néven, hogy nemcsak jól felkészült fiatalabb egyének, tanársegédek és a karon kívül állók, hanem a tanárok közül is többen nemcsak tárgyaik intensivebb elsajátíttatása érdekében, hanem fizetésük összegének merev állandósultsága s ezzel szemben a pénz vásárló erejének egyre fokozódó gyengülése90 következtében helyzetükön javító okok miatt is szívesen igyekeztek a correpetálási jogosítványt elnyerni, amit azonban a felsőbbség nem mindig nézett jó szemmel. Elvi aggályok is merültek fel a tekintetben, hogy a correpetálás elfogulttá teheti a tanárt a szigorlat alkalmával, ezt azonban Stáhly azzal az érvvel vélte megdönthetni, hogy ő mint sebésztanár csupán 1 szavazatot képvisel a szigorlatokon91. 1792 októberében azonban a helytartótanács az összes rendes tanárokat intézményesen eltiltotta a correpetá- lástól, aminek alapján Winterl dékán Stáhly sebészeti magánleckéit Rumbach Sebestyén dr.-ra ruházta át, az anatómiai leckéket pedig S^sning lánosra bízta, jóllehet ő maga azon a nézeten volt, s ezt nov. 13-án felterjesztett véleményezésében kifejezésre is juttatta, hogy magánleckék adására senki sem lehet alkalmasabb, mint az illető tárgyaknak a tanárai.92 Stáhly a dekán ezen nyilatkozatára hivatkozva a magáncur- susok megtartásának engedélyét továbbra is a maga részére meghagyni kérte és pedig nem 3, hanem 6 aranynyal való díjazás ellenében, mely utóbbi összeg — nézete szerint — "csak Szeningre és Rumbach dr.-okra vonatkoztatható. A helytartótanács teljesítette Stáhly kérését, ebből azonban és még egyéb belejátszó körülményekből egy olyan csúnya, nyomda- festéktől is irtózó perpatvar keletkezett Stáhly és az egyidejűleg sebészeti adjunctussá kinevezett Szening közt, hogy annak elintézéséből egy vaskos iratcsomó keletkezett93. ' Az ügynek további nem éppen épületes folytatásaként Schraud Ferenc, a sebészek tanfolyamán az előkészítő orvostudományoknak 1792-ben kinevezett tanára is nemsokára a kine90 Ez időtájt a tanári fizetés is már csak a felét érte annak, amit 1770-ben ért. „Pretia victualium respectu priorum annuorum nunc duplo aut plus etiam accrevisse“. OL. Litt.-pol. 1790. Fons 3, pos. no.

91 OL. Litt.-pol. Distr. Budens. 1785. Fons 2, pos. 130.

92 OL. Litt.-pol. 1793. Fons 9, pos. 78. pag. in.

93 OL. Litt.-pol. Distr. Budens. 1793. Fons 9, pos. 78.