Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

II. JÓZSEF A TUDOMÁNYOS IRÁNYZAT ELLEN. I39 gészítve és módosítva keltek melegvérű életre II. Józsefnek gátakat és gátlásokat nem ismerő kezdeményezései és türel­metlen sürgetései nyomán. Használni, boldogítani akaró törek­véseiben megnyilvánuló emberiessége másutt sem találhatott erősebb és tisztább visszhangot adó területre, mint aminő az egészségügy s az ezzel kapcsolatos sociális gondoskodás s a király leikébe belepillantva könnyen érthetővé válik, hogy az egészségügynek gyakorlati, vagyis a legrövidebb úton elérhető áldást fakasztó igényei lebegtek a szemei előtt, mint zsinór- mérték, melyhez a leendő orvosok egyetemi kiképzésének a módját utólag szabta hozzá. II. József nem kedvelte az úgy­nevezett világboldogító elméleteket, mert gyakorlatilag, tet­tekkel kívánt használni, segíteni. És nem kedvelte az egye­temeken a tudósokat; féltette tőlük az ifjúságot és a közrendet, hiszen a birodalmak nyugalmát felkavaró francia forradalmat-« is encyklopaedista tudósok idézték fel. Pedig II. József még nem is tudhatta, amit csak a XX. század tudott meg a nagy revolutióról, hogy világforradalmi utórezgései az első nagy kitörésnél is megrázkódtatóbbaknak bizonyultak. Nem tudó­soknak a kitermelésében látta tehát József az egyetemek rendel­tetését, hanem derék, erkölcsös polgárok és jó államhivatal­nokok és alattvalók kinevelésében s óva intette az egyetemi tanárokat, hogy ne is akarjanak tudósokat kitermelni.63 Viszont azonban azt kívánta, hogy csakis a „legmegválogatottabb 'tehetségek“ bocsájtassanak az egyetemre. Ám, ha ennek a kívánalomnak az egyetemek csakugyan eleget tesznek, szük­ségkép annyira megapad a hallgatóság száma, hogy jóval kevesebb egyetemre lesz szükség. S ezért II. József nem is a minősítésen könnyített, hanem birodalmának nehány egye­temét bezárta, másokat pedig merőben gyakorlati irányzatú lyceumokká alakított át azzal a szándékkal, hogy végül is mindössze a bécsi, prágai, egy galiciai s a pesti egyetem tartas­sák fenn, nem több. Az új lyceumok közt találjuk a kolozsvári „Universitas“-ból lett lyceum regium academicumot is. 83 83 ,,... er nehme sich nicht vor Gelehrte bilden zu wollen“. Kink i. m. I. 550. — 1781 november 29-én írja II. József: „... da die weesentliche Studien in Universitäten für die Bildung der Staate beamten nur dienen, nicht aber bloss zu Erzielung Gelehrter gewidmet sein müssen“ . . . Kink i. m. I. 547. / Qi

Next

/
Oldalképek
Tartalom