Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

140 IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).

Az orvos-sebészi tanulmányok 1786-ban keresztülvitt nagy reformjának, a „Reformatio Studiorum Josephina“-nak voltaképeni kiindulópontjául Ürményi Józsefnek a király 1783 ápr. 27-iki levelében foglalt rendelkezéseiből megejtett nagy egyetemvizsgálata és erről szóló jelentése szolgált. Tanszékről- tanszékre, tárgyról-tárgyra tért benne át a lelkiismeretes királyi vizsgálóbiztos, concret tapasztalatokat összevegyítve gondos észlelésekkel s bejelentve a legsürgősebb anyagi szükségleteket is. A király a jelentést áttanulmányozta s a maga szándékainak hozzávetésével egy 1784 máj. 26-ikán kibocsátott legfelsőbb elhatározást64 érlelt ki, melynek az orvos-sebészi tanulmányokra vonatkozó s itt röviden ismertetendő intézkedései a két év múlva éleíbeléptetendő új tanulmányi rendben vétettek figyelembe.

Eszerint a bonctan tanára 60 forintot kapjon anatómiai készítmények előállítására. A sebészet tanárának 500 forint utalandó ki sebészeti eszközökre és kötözőszerekre, valamint szülészeti készülékekre a tanár által felterjesztett jegyzék alapján.65 A botanika és chemia tanárának 300 forint juttatandó hasznos chemiai kísérletekre. A különös tehetségűnek („singularibus talentis provisus“) vázolt Kitaibel Pálra, a botanika és chemia tanárának 400 forint évi fizetéssel ellátott adjunc- tusára vonatkozólag, aki különös odaadással szentelte magát a tanulmányainak, azt az óhaját fejezi ki a király, hogy támogatni kell őt a tanárságra való előkészülésében. A belgyógyászat tanárát, Shoreíich Mihályt, ösztökélni kell, hogy a Magyar- ország különböző klímájú részeiben gyűjtött gyakorlati orvosi észleleteiről megírni ígért munkáját mihamarabb készítse el és adja át a nyilvánosságnak. Shoretich és Plenck professorok megállapították, hogy a budai kórház annyira egészségtelen helyen fekszik, hogy sokan ott putrid betegségeket szereznek azáltal, hogy ott sem légjárás, sem a szennyes víznek elfolyása nincs, miért is a kórház egészségesebb helyre való elhelyezésére a várost rá kell bírni, de nem a Várba, melynek az odatelepítendő kormányszékek befogadására is alig lesz elég háza. A megfelelő hely az orvosi kar közreműködésével állapíttassék meg. A füvészkert és az állatorvosi iskola egy területen legyen s

64 StR. 341 : 1784. — Fejér i. m. Doc. 67. — Codex III/i. 102.

65 OL. Udv. kanc. 2036 : 1784.