Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

ADAMI — BERNÁTH

81

])) Balneológia et balneotherapia. Hydrologia et hydrolherapia. Klimatológia et klimatotherapia. Aquae minerales.

Adami Pál. Dissertatio inaug. med. Hydrographia comitatus Trencsini- ensis. Viennae, 1766. (Ugyanezen mű gróf lllésházy Józsefnek ajánlva é. n.)

Specimen hydrographiae Hungaricae,- sistens aquas communes, thermas, et acidulas comitatus Trencsiniensis, physice, chemice et medice examinatas. Viennae, 1780.

Adler Alajos. Die Herkuleshäder nächst Mehadia. Zum Gebrauche für Aerzte und Kurgäste. Pest, 1865.

Aloys Károly. Die Schwefelquelle zu Töplitz nächst Trentschin. Pressburg,

1826.

Alter Herman. Der Kurort Pystjan in Ungarn. Die k. k. Militär-Badeheil- Anstalt inbegriffen. Aerzten und Laien gewidmet. Mit einer Krankheits- Tabelle, Eisenbahnkarte und Instruction. Pressburg, 1875.

Altstädter Móricz. Szegedin als Winteraufenthalt für Brustleidende, im Vergleiche mit Venedig, dargestellt f. Aerzte und gebildete Laien. Szegedin, 1859.

Arany Zsigmond. Karlsbad gyógyfürdő és az oda javait betegségek népies-szakszerű leírása. Budapest, 1899.

Babocsai József. Boldog Zala vármegye ! Keszthelyi hévvizedről méltán neveztetel így attól, a ki ezen rendeket irta dicséretedre. D. B. J. Sopron, 1795.

Bakó János. Stubnya gyógyfürdő és hévforrásai Turócz vármegyében. Budapest, 1896.

Balló Mátyás. Budapest főváros ivóvizei egészségi szempontból és néhány ásványvíz elemzése. Budapest, 1881.

Barbenius József Benjamin. Chemische Untersuchuugen einiger merkwürdigen Gesund- und Sauerbrunnen des Székler-Stuhles Háromszék in Siebenbürgen. Hermannstadt, 1792.

Barlay Vilmos. Dissertatio inaug. med. de aere respectu diaetetico considerato. Pest, 1836.

Bartsch Gusztáv. Feketehegy-fürdő Szepesmegyében. Vizgyógyintézet és klimatikus gyógyhely. Budapest, 1895.

Batthyány (németujvárij Ferencz gróf. Tarcsa. Fürdő és környéke. Tatzmannsdorf. Bad und Umgebung. Wien, 1864.

Bauer Sándor. Untersuchung der Mineralquelle des Erzherzog Stefan- Schwefelbades St.-Georgen in Ungarn. Wien, 1859.

Beck János Nep. Baden in Niederösterreich, in topographisch-statistischer, geschichtlicher, naturhistorischer, medicinischer und pittoresker Beziehung. Wien, 1822.

— Chronik der Heilquellen von Baden in Österreich. I. Jahrgang : 1827. 11. Jahrgang: 1828.

Beer Lipót. Les hains sulfureux de Trenchin proprement dits de Teplitz prés de Trenchin en Hongrie. Günz, 1836.

— Die Trentschiner Bäder, oder die Schwefelquellen zu Teplitz nächst Trentschin im Königreiche Ungarn. Pressburg, 1839.

Behrens L. A. H. De aquis Sancti Huberti medicatis in Budae convalli. Halle, 1845.

Békésy Géza. A gyermekek fürdőzésének közegészségi és gyógyászati jelentősége. Budapest, 1895.

Bélteki Zsigmond. Conspectus syste- matico-practicus aquarum mineralium Magni Principatus Transylvaniae indigenarum. Vindobonae, 1818.

Benkő Sámuel. Tentamen aquae acidulis Rankensis in inclyto comitatu Abaujvariensi sitae, theoret. pract. Cassoviae, 1778.

— Topographia oppidi Miskolcz historico- medica. Cassoviae, 1782,— Denuo edita cura Josephi Szathmáry med. doctor. Miskolcz, 1818.

Berkó József. Orvosi értekezés a hideg fürdőkről. Pest, 1837.

Bernáth József (vegytudor). A budai keserűvíz-források rövid természet- tudományi leírása. Budapest, 1874.

— A budai keserűsó-források 1874-ben. Buda, 1874.

— Adatok Magyarországi ásványvizi isméjéhez. Budapest, 1876.