Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

32

BESZEDITS — CHYZER

— Közlemények a budai keserű forrásokról. Budapest, 1876.

— A budai Kinizsi-forrásvíznek vegy- elemzése. Budapest, 1876.

— A magyarországi ásványvizek lei- helyei. Budapest, 1877.

Beszedits Ede. Tarosa és ásványvizei, természet-, vegy- és gyógytani tekintetben., Szombathely, 1865.

Blum Ödön. A paralyticus neurasthenia s a hydrotherapia. Budapest, 1895.

Boissarie. Lourdes története orvosi szempontból. Magyar nyelven közzéteszi HaiczlKálmán. Esztergom, 1896.

Bókay Árpád. Hazai és külföldi ásványvizek és fürdők összehasonlítása. Budapest, 1895.

Boleman István. Yihnye vastartalmú héwiz Barsmegyében. Selmecz, 1878.

— A fürdő-tan kézikönyve. I. kötet. Új-Tátrafüred, 1884.

— Magyar gyógyfürdők és ásványvizek. A magyar szent korona országai bal- neologiai egyesületének megbizásából összeállítva. Budapest, 1892.

Vihnye vastartalmú héwiz Barsmegyében. Budapest, 1895.

— Magyar fürdők és ásványos vizek. Az ezredéves országos kiállítás alkalmából. Budapest, 1896.

Boros Antal. Harkányi fürdő. (Baranyában.) Pest, 1858.

Bosányi Béla. Merán. Klimatikus gyógyhely Dél-Tirolban. Különös tekintettel az Oertel-féle gyógyrend- szerre. Betegek és orvosok számára. Merán, 1886.

Brassoványi Péter. Orvostudori értekezés : néhány átalánosság az ásványvizekről mint gyógyszerről. Pest,

1846.

Braun Gyula. A gyógyviztudomány rendszeres tankönyve. H. átdolgozott kiadás, bővítve Rohden ti', lippsprin- geni fiirdöorvos értekezésével, a tüdő- vész gyógyviztani és égalji kezeléséről. Fordította Lendvay Benő Pest, 1871.

Breh.ni János. Vorläufiger aus der Erfahrung geschöpfter Unterricht den innerlichen und äusserlic-hen Gebrauch des Tazmannsdorfer Mineralwassers betreffend, zum Nutzen derjenigen, die Hülfe und Heil an diesem Kurort suchen wollen. Steinamanger, 1813.

Brém János, Párád gyógyfürdő ismertetése. Budapest, 1895.

Bruck Jakab. Erzsébet-sósfiirdö Budapesten és keserűvíz forrásai természettudományi és orvosi szempontból. Budapest, 1894.

Bunsen Róbert. Útmutatás az ásványvizek elemzéséhez. Ford. K. Karlov s z k y Gejza. Budapest, 1888.

Carl Alajos. Die Schwefelquellen zu Teplitz im Königreiche Ungarn. Pressburg, 1826.

Cartellieri. A szétküldözött franzens- badi (ferenczfiirdői) ásványvizek használatáról, mint gyógyterv a szétküldözött carlsbadi vizek használata után. H. és é. n.

Caryophilus Paschal. De usu et

praestantia thermarum Herculanarum dissertatio epistolaris altera quae 1737. confecta, nunc primum prodit. Adjunguntur in fine accessiones et emendationes. Mantuae, 1739.

— De thermis Herculanis, super in Dacia detectis. Dissertatio epistolaris. Vindobonae, 1737.

— Editio II. post Vindobonensem an. 1737. secundis curis aucta et emendata. Mantuae, 1739.-— Editio III. post Vindobonensem an. 1737. secundis curis aucta et emendata. Trajecti ad Rh. 1743.

Chalupka Rezső. Bártfa-fürdö történetének vázlata. Eperjes, 1897.

Chorin Zsigmond. Emlékirata a magas magyar miniszterelnökséghez a Hercules-fürdőben létező viszonyok és az ott létesítendő reformok tárgyában. Pest, 1872.

Chyzer Kornél. Az erdő-bényei fürdő ismertetése. Útmutatás orvosok és betegek számára. Sárospatak, 1877.

— A Rank-Herlányi fürdő s Európában legnagyobb artézi időszaki szökőkútjának ismertetése. Útmutatás betegek, orvosok és touristák számára. Budapest, 1881.

—r Zemplénmegye ásványvizei. Budapest, 1882.

— A czigelkai Lajos-forrás jódtartalmú sós-savanyű víz ismertetése legújabb, dr. Rik Gusztáv által, 1881. évben véghezvitt vegyelemzés alapján. Sátor- Alj a-Uj hely, 1882.

— A szobránczi fürdő ismertetése. Útmutatás orvosok és betegek számára. Budapest, 1882.

— Magyarország gyógyvizeiről, azok értékéről s értékesítéséről. Debreczen, 1882.

— Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei. S.-A.-Ujhely, 1885.