Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
III. Therapia generalis
KREMZ1R — LE ROY 62 Consilio de climate Ungariae und darinnen zu conservirender Gesundheit vermehrt. Wien, 1739. — Ugyanaz : Wien und Nürnberg, 1755, Kremzir Mózes. Orvostudori értekezés. Némely magyar népgyógyszerek bíráló vizsgálata. [Disquisitio critica quorumdam remediorum popularium hungaricorum. Dissertatio inaug. med.] Pest, 1837. Kriegler Mór. Önmentő. Számos mellékelt vénymintákkal. Orvosok s mindkét nembeli betegek számára, N.-Ka- nizsa, 1876. Kriszhaber Simon. A grammféle súlyrendszer és az orvosi vényirás. Budapest, 1876. Krompecher Sándor. Dissertatio inaug. med.-pharmacol. de arsenico. Pestini, 1840. Kröczer Ágoston. Figyelmeztetnek a szülék, lelkészek stb. a »gilisztacsokoládéra,« Debreczen, 1862. —U. o., 1863.- Eltern, Seelsorger etc, werden auf die »Wtirmer-Chokolade« aufmerksam gemacht. Debreczen, 1863. — U. o., 1863. Kubányi András. Dissertatio inaug. med.de hyosciamo nigro. Pestini, 1818. Kuk András. A borkősavas szik ha- magról (tartras lixivae et sodae) és az alfojtósavas bátragról (subnitras bismuthici). Pest, 1830. Lackner Károly. Dissertatio inaug. med. sistens intoxicationem per arsenici praeparata, Vindobonae, 1826. Lajos Ferencz. Gyógyszeres értekezés a borsadékról (Piperina) és a narancsszínű kéngyulatsavas dárdacs- ról (sulfur auratum antimonii). Pest, 1829. Lamer Ignácz. Gyógyszeres értekezés az olmany ibolatról (joduretum plumbi) és az eczetsavas ezüstagról (acetas argentici). Pest, 1838. Lange Márton. Recensio remediorum praecipuorum Transsylvanieis domesticorum. Offenbach, 1788. Lani György. Dissertatio de unguente Armario. Lipsiae, 1640. Lántz József. Gyógyszeres értekezés az eczetsavas szunyaszdékról (acetas morphinae) és szénsavas vasagról (carhonas ferrici). Pest, 1830. Lányi Pál (II.) Gyakorlati méregtan orvosok, orvostanhallgatók használatára, Werber A. »Gyakorlati méreg- tan« alapján mint második kiadást időszerűen átdolgozta Köbért R u- dolf. Németből fordítva, Átnézte és előszóval ellátta B ó k a y Árpád. Budapest, 1892. Lebenwald Ádám. Land-, Stadt und Haus- und Arzneybuch, in welchem angezeiget u. erwiesen wird, wie man denjenigen Krankheiten, welche ein ganzes Land oder mehr Oerter anstecken, so dann durch Kontagion und Anklebung ander weitig fortge- pflanzet u. ausgebreitet werden, als da seyn: Die Pest, Pestilenzial- und petechialische Fieber, ungarische Krankheit, rothe Ruhr, Kindsblattern etc. mit Gottes Gnade und Hilfe, sowohl durch geringe als kostbare Mittel Widerstand thun könne. Etc, etc. Nürnberg, 1695. Lee Vilmos. Franczia pálinka és só, vagy biztos és gyors önsegély és önorvos a szenvedő emberiség számára mindenféle külső sérülés, seb, küteg és sok belső betegség és nyavalya ellen az angol L. W.-tól feltalált franczia pálinka és só mint általános gyógyszer által, mellynek e füzetben leirt helyes használata által már sok ezernyi szenvedő ember meggyógyult, s fájdalmaitól megszabadult. Fordít. Komáromi L a j o s. Pesten, 1853. — Készített sós-borszesz, mint háziszer. Pest, 1866. — Franzbrandtwein als Heilmittel. Pest, 1866. Lemberger Herman. Dissert, inaug. med. de pharmacocatagraphologia. Vindobonae, 1841. Lanhardt József. Arzneyen ohne Maske. 2 Bde. Leipzig, 1781 és 1787. Neumodige Purgirpillen für die beiden medicinischen Quäcker, den Herrn Hofrath Ziegler zu Quedlinburg u. den Herrn Hofrath Ziegler zu Quedlinburg u. den Herrn Hofrath Fritz zu Halberstadt. Erste Dosis. Dessau, 1782. Lenhossék Mihály Ignácz. Taxa medicamentorum pro regno Hungarian etc. Budae, 1829. Leo Bernát. Tractatus de virtute remediorum specifica. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1844. Le Roy. A gyógyszernek csudatévő ereje, gyógyász segéd nélkül, vagy tettlegesen bebizonyított kiürítő gyógymód. A XIV-ik kiadás után a szenvedő emberiség hasznára magyar nyelvre tette H. F. Kolozsvár, 1836.
