Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

LIBAY — .MARTINI 63

II. kiadás. 1845.

Libay Gusztáv Teophil. Dissertatio inaiig, med.-pharmacologica de jodo, ejusque praeparatis. Vindobonae, 1837.

Lippe Salamon. Jodum ajusque praeparata respectu chem.-pharmacologico. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1845.

Lippich Ferencz Vilmos. Grund- ziige der Dipsobiostatik oder politisch- arithmetische, auf ärztliche Beobachtung gegründete Darstellung der Nachtheile, welche durch den Missbrauch der geistigen Getränke in Hinsicht auf Bevölkerung und Lebensdauer sich ergehen. 1. und 2. Hundert der Beobachtungsfälle. Laibach, 1834.

Litsohauer Károly. Dissertatio inaug. med. sistens corticem chinae historice chemice et pharmacologice consideratum. Budae, 1824.

Loebisch Vilmos. Die neueren Arzneimittel. Wien, 1879.

— IV. Aufl. 1892.

Loew (Loevius) Károly Frigyes.

Dissertatio inaug. med. de polypodio. Jenae, 1721.

Loimann F. W. Chemisch-pharma- ceutische Abhandlung über das chemisch reine Silber, und essigsaure Silberoxyd. Pest, 1842.

Lorsinger Frigyes Vilmos A legnevezetesebb ehető, gyanús és mérges gombák természethű képekkel 12 színnyomatu táblán. A cs. kir. alsó-ausztriai orsz. közegészségügyi tanácsnak megbízásából összeállította ... Ford. Renner Adolf. Bécs, é. n. (1877.)

Löw Henrik. Dissertatio inaug. med.! complectens botanicam chem.-physio- graphicam principalium pharmacorum, j Vindobonae, 1840.

Löwy Ignácz. Dissertatio inaug. ehem, med. de metallis offlcinalibus. Vien- J nae, 1841.

Lukáchy József. Gyógyszeres értekezés a tiszta szénsavas keseragról (carbonas magnesiae purus) és a só- savas kinadékról (murias chininae). Pest, 1836.

Lukács Márton. Orvosi értekezés a kénsavról. [Dissertatio inaug. med. de acido sulfurico.j Pest, 1835.

Lukáts Constantin. Gyógyszeres értekezések a sósavas földagról (murias tellurici) és a száraz szénsavas húgyagról (carbonas ammoniac siccus). Pest, 1836.

Lutheritz Károly Frigyes. Házi- Patika vagy szükségben segítő orvosi könyvecske a nemorvosok számára. A külső és belső nyavalyák legnyomósabb és a valóságos tapasztalás által bebizonyosodott házi orvosi szereknek esmeretére, kiválasztására és alkalmaztatására, vagy használására; az abban előforduló nyavalyáknak betűk szerént kidolgozott tökélletes laistromával, és az azok ellen alkal- maztatandó orvosi szerekkel együtt. Dr .... után fordította és a mind a városokon, mind a falukon való hasz- nálhatásához alkalmaztatta Szab ó József Szabolcs vármegye orvosa és physikusa. Kassa, 1830.

— II. olcsóbb kiadás. 1835.

Mádai Dávid Sámuel. Kurze Nachricht von dem Nutzen und Gebrauch einiger bewährten Medicamenten, welche in Halle im Magdeburgischen in dem Waisenhause dispensiret werden etc. II. Aufl. Halle, s. a. — VII. Aufl. 1779.

— Kurze Beschreibung der Wirkung u. Anwendungsart der bekannten hallischen Waisenhausarzneien. Um- gearb. v. J. F. G. Düffer. Halle, 1808.

Mahler Gyula (pozsonyi illetőségű). Recepttaschenbuch. Wien, 1892.

— HL Aufl. 1894.

Maizner János. A magyar gyógyszerkönyv (Pharniacopoea Hungarica) második kiadásának (1888.) ismertetése. Kolozsvár, 1889.

Majovszky János. Chemieh-pharma- ceutische Abhandlung über die Salpetersäure und Quecksilberbromür. Pest, 1842.

Mannó Alajos. Vegytani gyógyszer- isme (Pharmacognosis), melyet a t. orvosi kar helybenhagyásával az orvosok és gyógyszerészek használatukra készített és kiadott.... Pest,

1841.

— Orvos-gyógyszerészi vegytan. A m. kir. t. egyetem orvosi karának hely- benhagyatával. Pest, 1842.

Marceglia József. Dissertatio inaug. med. de mercurio dulci. Vindobonae, 1836.

Marikovszky (nagy-toronyai) Márton. De discussione et medicamentis discutientibus in genere. Dissertatio inaug. meg. Erlangae, 1755.

Martini Dániel. Dissertatio inaug. med. de corrosivorum natura usu et abusu. Jenae, 1698.