Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

KERTÉSZ — KRAMER

61

sonst. Interessenten der Anilinfarbstoffe. Braunschweig', 1888.

Kertész József (I.) Gyógyszeres értekezés a jalapadékról (Jalapina) és a hamany vasany kékletről (Cyanu- retum Cali ferratum). Pest, 1833.

Keszler Ferencz Antal. Dissertatio inaug. botan.-med. de viola. Vindobonae, 1763.

Kilian C. J. Die Hausarzneikunde, oder vollständige und deutliche Amweisung, wie mann in allen gefährlichen und schnell tödtlichen Krankheiten bei Abwesenheit eines Arztes sich selbst die nöthige Hiife verschaffen kann, und zwar einzig und allein durch Diät und Hausmittel. Ein Handbuch für Jedermann, zunächst aber für Gutsbesitzer und Reisende. Pest, 1819.

Kiss Béla. Gyógyszeres értekezés az eczet égényröl (aether acetieus) és a levált kénről (sulphur praecipitatum). Pest, 1834.

Koch. Gottfried Antal. Dissertatio inaug. med. de moscho. Pestini, 1829.

Koharits János. Orvostudori értekezés az ebvészmagról. Pest, 1844.

Kolbány Pál. Ungarische Giftpflanzen, zur Verhütung tragischer Vorfälle in den Haushaltungen, nach ihren botanischen Kennzeichen, nebst den Heilungsmitteln. Pressburg, 1791.- Abhandlung über die herrschenden Gifte in den Küchen, nebst den Gegengiften. Pressburg, 1792. — Wien, 1793.

Giftgeschichte des Thier-, Pflanzen- u. Mineralreichs, nebst den Gegen- | giften u. der medicinischen Anwendung der Gifte (Cum nomenclatura lat. germ, slavon. et hungarica). Wien,

1798.

— II. verm. u. verb. Auflage 1807.

Komáromy János Péter. Dissertatio phys.-med. inaug. de Vino Hungarico Soproniensi. Basiliae, 1715.

Koós Gábor. A salicylsav tudományos tekintetben, s alkalmazása a háztartásban, műiparban, testünk épentar- tása körül és a gyógyászatban. A sa- licylsavirodalom alapján, saját tapasz- ! talataival bővítve. Budapest, 1877.

Korbuly Sándor. Orvostudori értekezés a gyógyszerek összetételéről j vegytani szempontból. [Dissertatio inaug. med.-pharmaceutica de synthesi pharmacorum respectu medico.] Pest,

1844.

Koricsánszky Vilmos. Gyógyszeres értekezések a kénsavas rézagról (sulfas cuprici) és a tiszta timagról (alumina pura). Pest, 1835.

Kóssa Gyula. Mérgezések. Budapest,

1898.

Kosutány (nyirlugosi) Tamás.

Analytische Bestimmung u. pfianzen- physiologische Bedeutung einiger Be- standtheile der Tabakpflanze. (Inaug. dissert.) Ung.-Altenburg, 1873.

Kovách Aladár. Első segély heveny mérgezések esetében. Budapest, 1889.

Kovács Lajos. Gyógyszeres értekezés a kénsavas rézhugyagról és lepárolt Dippelolajról. Pest, 1833.

— Pál. Dissertatio inaug. chem.-pharm.- med. sistens alcaloidea et acida plantarum roborantium. Pestini, 1837.

Kováts István. Praeparata chimica officinalia. Dissertatio inaug. med. Budae, 1837.

Mihály. Magyar patika, azaz Magyar- és Erdélyországban termő patikai állatok, növények és ásványok, orvosi hasznaikkal egyetemben. A falusi külorvosoknak, földesuraknak és lelkitanítóknak számokra. Hogy a falusi ügyefogyott, beteg adózó népen kevés költséggel és azoknak bizo- dalmas kívánságok szerént segíthessenek. I. és II. rész. Pest, 1835. III. rész. U. o. 1836. (A harmadik rész ezen külön czímmel is: Magyar patika kalauza. Ó és új chemiai szótár. Orvosi terhek és mértékek. Patika vizsgálat.)

Kozma József. Dissertatio inaug. pharm.-med. de cortice cascarillae. Pestini, 1831.

Kölbel Ágost. Dissertatio inaug. pharm.-med. de cortice Peruviano. Pestini, 1833.

Kó'műves Pál Ádám. Dissertatio de oleo minerali secretissimo vero auro potabili, cujus conficiendi modum apposuit. Viennae, 1752.

Kralovanszky László. Chemische Abhandlung über das Lithium. Wien, 1827.

Kramer János György. Medicina castrensis : das ist bewährte Arznei, wider die im Feld und Guarnisons unter Soldaten grassirende Krankheiten. Diesem ist angehängt I. Consilium medicum de dysenteria. II. De morbo castrensi epidemico anni 1734. et 1735. — Auf das Neue von dem Authore übersehen, und mit einem