Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

48

SZOTYORY — TRALL

és a magas Tátra hegyvidékére. Igló,

1885.

— A Magas Tátra és hegy vidéke, különös tekintettel a tátravidéki fürdőkre és nyaraló helyekre. Új-Tátra- füred, 1895.

Tátrakalauz. Útmutató a Magas Tátrába s a Tátravidéki fürdőkbe. A Magyarországi Kárpátegyesület közreműködésével szerzetté . . . Budapest,

1896.

Szotyory (szotyori) József. Katek- heta: azaz: diététikai rövid katék- hézis magyarázója a szülék és tanítók számára készítette. Két értekezéssel együtt az életről és savanyú vizekről. Maros-Vásárhely, 1832.

Szucby Sámuel. De aquis Szliacsen- sibus. Dissertatio inaug. med. Pestini,

1842.

Szüsz Dávid. Aquae minerales comitatus Trenchiniensis. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1842.

Tarczy Zoltán. A budai Sárosfürdő. Budapest, 1883.

Taude Vincze. Synopsis fontium Austriae. Dissertatio inaug. Viennae, 1779.

Temple R. Das Mineralbad Krynica. Wien, 1864.

Testorazy Alajos. Kurze Abhandlung über das Zyeler Stahlwasser. Pressburg, 1838.

Than Károly. Az ozon képződésről gyorségéseknél. A polhorai sósforrás vegyelemzése. Pest, 1867.

— A harkányi kénes hévvíz vegyelemzése. Pest, 1869.

— A margitszigeti hévforrás vegyi elemzése. Budapest, 1875.

— A városligeti artézi-kút hévforrásának vegyi elemzése. Budapest, 1880.

A szliácsi források chemiai elemzése. Budapest, 1885.

— Az ásványvizeknek chemiai consti- tutiójáról és összehasonlításáról. Budapest, 1890.

Thomas Lajos. Der Curort Tatzmannsdorf. (Tarcsa.) Baineologische Skizze vom geologischen, physikal.-chemi- schen- und therapeut. Standpunkte dargestellt. Wien, 1870.

— Tarcsa és ásványvizei, természet-, vegy- és gyógytani tekintetben. B e- szedits Ede leírása alapján. Felső- Eőr, 1885.

Tognio Lajos. Néhány szó Magyarhon ásványvizeiről. Pest, 1843.

— Az egeri sóforrás szétküldözött vizének hatásáról együttérzésből keletkezett mellbajjal szövődött idült természetű lobos májdugulásban. (Pest,

1843.)

— Wirkung der versendeten Eger-Salz- quelle bei chronisch-entzündlichen Leberinfarct. (Pest, 1843.)

Tollius Jakab. Epistolae intinerariae, cura et studio Henrici Ch. Henini. Amstelodami, 1703. (Gyógyvizeinket mellesleg tárgyazó munka.)

Tonházy János. Abhandlung über das berühmte Pistyaner-Bad und seine Anwendung in verschiedenen hartnäckigen Krankheiten ; als Handbuch für Bade-Gäste und Liebhaber dieses Bade-Orts. Pressburg, 1821.

Torkos Justus János. Schediasma de thermis Pöstheniensibus. Posonii,

1745.

— Thermae Almasienses, quoad earum situm, aspectum contenta, virtutes et proprietates jussu camerae regiae Hungar. descriptae. Posonii, 1746.

— Bericht von der königl. des Königreichs Hungam Freistadt Pressburg Lage, Wässern und Luft. Nebst beigefügten diaetetischen thiterricht, wie man sich derselben zur Erhaltung der Gesundheit und Bewahrung von Krankheiten bedienen solle. Pressburg, 1764.

— Balneum aquae dulcis, oder Bericht vom Nutzen und Gebrauch des Donaubades als ein Nachtrag zu dem Bericht von der Lage, Wässern u. Luft der königl. Freistadt Pressburg. Pressburg, 1765.

— Bericht von dem natürlichen alcali- schen hungarischen Mineralsalz und von denen aus demselben bereiteten liquor alcalicus Polychrest-Tinctur, wie auch sal alcalicum polychrestum, oder alcalischen Polychrest-Salz, er- theilet und auf Erfordern zum Druck gegeben. Pressburg, 1766.

Török József. A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei s fürdő intézetei. Természet-, vegy- s gyógytani sajátságaikban előterjesztve. (A m. tudós- társaság által koszorúzott pályamű 'ka.) Pest, 1848.

— II. iijra átdolg. s tetemesen böv. kiad. Debreczen, 1859.

Trajan Ádám. Saluberrimae Pesti- nenses (Pöstény) thermae. Trentsini, 1642.

Trail. Vizgyógyászat, a valódi gyógymód, ellentétben a gyógyszeres gyógy