Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

TROMBIT S —WOITA

49

móddal. Fordította Velis Simon. Budapest, 1875.

Trombitás (visolyi) Sámuel. Értekezés az ásványos vizek használások módjáról. [Dissertatio inaug. med. de usu aquarum soteriarum.] Pest, 1830.

Turner Ferencz. A szobránczi fürdő gyógy- és természettani tekintetben. Sárospatak, 1860.

Kurze Darstellung der Bestandtheile der Sobranzer Mineralwassers u. bündige Unterweisung bei dem Gebrauche derselben. S. 1. et a. (Függelék az előbbenibez).

Vajay Imre A bikszádi gyógyfürdő Szatmármegyében. Szatmár, 1886.

Vályi K. András. Magyar országnak leírása. Mellyben minden hazánkbáli vármegyék, városok, faluk, puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú és orvosló vizek, fördőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyóvizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollételek, földes urok, fekvések, tör- ténettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik, a betűknek rendgyek szerént feltaláltatnak. 3 kötet. Budán, 1796—99.

Vaskovits János. A budai vízgyógyintézet. Annak leírása, klimatikus viszonyai, társadalmi jellege, alapszabályai és házirendje, továbbá a vízgyógymód javallatai száz kóreset által megvilágítva. Budapest, 1880.

Ventum Sebestyén. Die Trenchin- Teplitzer Schwefelthermen in Ungarn. Wien, 1857.

Vering H. J. Eigenthümliche Heilkraft verschiedener Mineralquellen. Wien, 1836.

Vernav Konstantin. Rudimentum physiographiae Moldáviáé. Dissertatio inaug. med. Budae, 1836.

Vetter Arnold, (pénzügyőri főbiztos). Theoretisch-praktisches Handbuch der allgemeinen und speciellen Heilquellenlehre. Berlin, 1845.

Virágh József. A hideg vízgyógytan elméletileg s gyakorlatilag egész kiterjedésében. Prieszniczi elvek szerint a legújabb eredeti V. kiadás után s tulajdon nézeteivel közli . . . Pest, 1843.

Vogel Gusztáv. Korytnica. Budapest, 1876.

Wachtel Dávid. Ungarns Kurorte u. Mineralquellen, Ödenburg, 1859.

Wächter József. Abhandlung über den Gebrauch der vorzüglichsten Bäder

u. Trinkwässer. Die merkwürdigen Schwefelräucherungen des Herrn Dr. Galés in Paris. Wien, 1817.

— II. Aufl. Abhandlung . . . Nebst einem Berichte über den medicinischen Werth der Schwefelräucherungen in verschiedenen Krankheitsformen des menschlichen Organismus. Wien, 1818.

Wagner A. Heilquellen von Pystyán in Ungarn. Wien, 1859.

— Dániel. Die Heilquellen von Szliács in Ungarn in physik.-chem. Beziehung untersucht von . . . Pesth, 1834.

— Lukács. Dissertatio inaug. med.- chem. de aquis medicatis M. Princ. Transylvaniae. Viennae, 1773.

Wallich Manó Farkas. Über die Bäder in Klein-Pöstyén oder Pös- tyén, auch Pistján, in Neutraer-Comi- tate des Königreichs Ungarn. Wien,

1821.

Weinberger S. Der Curort Pistyán in Ungarn und seine Heilquelle mit besonderer Rücksicht auf die Elec- tricität. Wien, 1875.

Weissenbach. Andenken an Trenchin, oder Abhandlung über das Trenchiner Bad. Brünn, 1817.

Weisz Ede. Schwefelschlammbad Pös- tyén. Budapest, 1899.

Weninger László. Magyarország hő- mérséki és csapadék viszonyai. Budapest, 1880.

Wernher György (sárosi kormányzó). De admirandis Hungáriáé aquis Hypo- mnemation. Basiliae 1549. Viennae 1551. Basiliae 1556.

— Hypomnemation de aquis in Scepusio admirandis. (Viennae, 1551.)

— Von den wunderbarlichen Wasser zu Hungern Bericht. Wien, 1558.

Wetsch Ignácz. Dissertatio inaug. med. sistens examenchem.-med. aquae acidulae Tarcsensis, vulgo Pinkenfel- densis dictae (in Comit. Castriferrei). Editio altera. Viennae, 1763.

Winterl Jakab József. De aqua soteria thermarum Budensium. Budae, 1804.

Wipacher Dávid ifj. De thermis Ribarensibus in Hungária. Liber singularis. Lipsiae, 1768.

Woita Antal Károly. Examen phys.- med. thermarum Sclenensium, Schem- nicium inter et Cremnicium etc. Untersuchung nach der Natur- und Arzney-Kunst des Sclenitzisch- oder Glas-Hütten-Baades, so zwischen denen kais. könig.Nieder-Hungarischen Berg4

Györy : Bibliographia medica Hungáriáé.