Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

KOLB — LALANGUE

39

kozásul a vízi kezelésnél. Pozsony,

1885.

Kolb Bertalan. Orvostudori értekezés a vízről életrendbéli s gyógy- tudományi tekintetben. (Dissertatio inaug. de aqua respectu diaetetico et therapeutico considerata.) Pest, 1838.

Kolbány Pál. Bemerkungen über den ansteckenden Typhus der im Jahre 1809—1810 in Pressburg herrschte ; über die Wirkungen des kalten und warmen Wassers, als eines Heilmittels im Fieber und anderen Krankheiten, nach seiner innern u. äussern Anwendung ; und über den innerlichen Gebrauch des kalten Wassers als Getränk im Fieber durch praktische Fälle erläutert und näher ins Licht gesetzt, nach Gesetzten der razionel- len Heilkunde. Presshurg, 1811.

Komáromy János Péter. Tractatus chem.-medicus de fonte saluhri in pago Tatzmansdorf, Tarosa Hungaris dicto, prope Sclaning, Pinkafeldae vicino in Comitatu Castriferrei scaturiente. S. 1. et a.

Korányi Frigyes. Emlékirat a fürdők emeléséről. Budapest, 1886.

Szinyelipóczi Salvatorforrásról. (Kivonat a budapesti orvosegylet fürdő- bizottmányában 1885. évi deczember 14. felolvasott jelentéséből). Budapest,

1886.

Kosa (közép-ajtai) Mózes. Értekezés a vízaknai sós fürdőkről. Nagyszeben, 1847.

A vízaknai kamarai iblanyos sósforrások vegy- és gyógytani tekintetben összehasonlítva a külhon e nemii jeles sósforrásaival. N.-Szeben, 1847.

Die jodhaltigen Soolbäder bei Salzburg (Vízakna) im Hermannstädter Bezirk des Grossfürstenthums Siebenbürgen. Chemisch und therapeutisch dargestellt. Hermannstadt, 1848.

König József. Die Mineralquellen von Borszék in Siebenbürgen und ihre Heilwirkung. Kronstadt, 1843.

Kratochwilla Tamás. Kurze Abhandlung über das Baden und dessen Nutzen, besonders über die Heilquellen in Töplitz bei Trenschin, im Königreiche Ungarn. Pressburg, 1838.

Kratzmann Emil. Legfontosb szét- küldözött marienbadi gyógyvizekről. Pest, 1847.

Kramer János György. Cogitationes et observationes de climate Hunga- rico. Viennae, 1739.

Kreuziger. Der Kurort Deutsch-Altenburg in Nieder-Österreich. Pressburg,

1852. 1856.

— II. Aufl.

Kreysel János Zsigmond. Tractatus de acidulis sive thermis Scepusien- sibus, instituta ubique exploratione chymica, superiorum jussu conscriptus, et anno 1768. inclyto comitatu exhibitus. S. 1. et a.

Kroczkievicz. Physische Beschreibung des neulublauer salinisch eisenhaltigen Mineral-Sauerbrunnens. S. 1.,

1802.

Kun Zoltán. Értekezés a pneumaticus gyógykezelésről a légző szervek bán- talmainál. Sárospatak, 1877.

— Erdöbénye klimatikai gyógyértéké- ről. Orvosok és fürdővendégek tájékoztatására. Függelékül: Erdöbénye sebészeti szempontból. Irta M a t o 1 a y Károly Sárospatak, 1897.

Kunitscli Mihály. Historisch-topographische Beschreibung des Mineralbades Topusko im Königreiche Croa- tien, seiner Eigenschaften, Heilkräfte und Wirkungen nebst einem kurzen Anhänge von dem Sauerbrunnen Lassúra in eben diesem Königreiche. Mit Situationsplan. Karlstadt, 1827.

— Historisch-topographische Beschreibung der Varasdin Töplitzer Schwefelbades im Königreiche Croatien. Ein nicht unwichtiger Beytrag zur Balneographie überhaupt; und insbesondere für die Königreiche Ungarn, Croatien, Slavonien und Dalmatien, wie auch für die angränzenden Provinzen, und entfernten Länder. Varasdin, 1828.

— Die Sauerbrunnen Janrnicza im Königreiche Croatien. Agram, 1831.

Kurz Antal. Borszék, Siebenbürgens berühmtester Kurort, nebst einem kurzen Anhänge über Beibor. Kronstadt, 1844.

Lalangue Kér. János. Tractatus de aquis medicatis regnorum Croatiae et Slavonian etc. etc. Zagrabiae, 1779.

— Illiti izpiszavanye vrachtvenih vöd horvatzkoga y slavonzkoga -országa i od nachina nye usivati za potre- boehu lyudih. Zágráb, 1779. (Horvátország és Slavonia gyógyvizei és azok használata horvát nyelven.)

— De aquis Hungáriáé medicatis. Nagy- Károly, 1783.

— A magyarországi orvosvizekről és a betegségekben azokkal való élés-