Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

40

LEHOTZKY — MANGOLD

nek szabott módjairól a szegényeknek kedvekért. Nagy-Károly, 1783.

Lekotzky Nándor. Das Dampfbad und die condensirten Wasserdämpfe als Naturbeilmittel in den wichtigsten Krankheiten chronischer Form, die auf arzneilichem Wege keine Heilung finden, Hautkrankheiten, Skropheln, die Gicht von auffalenden Resultaten in Erkältungskrankheiten, Krämpfe, Wechselfiebern, Sexualkrankheiten, in der acuten Gicht u. a., als diätetisches Mittel zur Abhärtung und Hautkultur, zur Sicherung gegen klimatische und athmosphärische Einflüsse, Endemien und Epidemien, zur Erhaltung der Gesundheit und Verlängerung des Lebens. Aus eigenen Erfahrungen. Leipzig, 1860.

Lengyel Béla. A szulinyi ásványvíz vegyelemzése. Pest, 1869.

— Chemische Analyse des Szuliner Mineralwassers. Klein-Lipik, 1874.

— A rank-herleini és szejkei ásványvizek chemiai elemzése. Budapest,

1880.

— A mohai Agnes-forrás vegyelmezése. Budapest, 1881.

— A parádi timsós, Ilonavölgyi tinisós és a Clarisse-forrás vizének vegyelemzése. Budapest, 1883.

— (przemysli) Dániel. Orvostudori értekezés a fürdők gyógy erejéről s használatáról. Buda, 1842.

— Fürdői-Zsebkönyv. Magyar-, Erdély-, Horvát-Tótország, a Szerbvajdaság s Temesi-Bánság, nemkülönben a Határőrvidék ásványvizei s fürdő-intézetei ismertetését tárgyalva. Pest,

1853.

— Die Heilquellen u. Bäder Ungarns, Siebenbürgens, Croatiens sammt Sla- vonien, der serbischen Wojwodschaft, des Temeser Banats und der Militär- gränzländer in medizinisch-statistischer Hinsicht. Pest, 1854.

Lenk Adolf. Dissertatio inaug. med.- practica de balneis frigidis. Pestini,

1832.

Liebig Justus. Rövid utasítás a Rá- kóczy és a kissingeni, bockleti és brückenaui egyéb gyógyforrásainak alkatrészei, gyógyhatásai és használatáról, mint bebizonyult legjobb szerek a leggyakoribb altesti s más idült betegségek ellen. Bécs, 1873.

Lindenmayr Imre P. Die Mineralquellen zu Buziás. S. 1. et a.

Linzbauer Ferencz Xaver. Conspectus thermarum Budensium. Thema inaug. Budae, 1832.

— Die warmen Heilquellen der Hauptstadt Ofen im Königreiche Ungarn. Geschichtlich und naturhistorisch beschrieben nebst Angabe ihrer Einrichtung, Anwendungsweise und Heilkraft. Pesth, 1837.

Lippiek Ferencz Vilmos. Medicinische Topographie Laibachs. Laibach,

1834.

Lissoviny János. Scrutinium phy- sico-medicum, quo aquarum Stubnen- sium medicatarum in inclyto comitatu Thurotziensi scaturientium ad dominium liberae regiae montana- rumque primariae civitatis Cremni- tziensis pertinentium ; sufficiens varii caloris ratio; elementa, utilitas et modus utendi genuine expeduntur. Tyrnaviae, 1748.

Loew András. Duorum Hungáriáé medicatorum fontium, quarum alter penes lacum Pisonium in Seinproni- ensi comitatu ad pagum Wolffs, alter in Castriferrei comitatu penes Pinkafeld enascitur, succincta descriptio; ex auctoris schediis posthumis cura et studio filii Car. Frid. Loew redita. S. 1. et a.

Lomnitzy Vilmos. Átnézet a feketehegyi vizgyógyintézetröl (Schwarzenberg) Szepesmegyében. Rozsnyó, 1883.

Losteiner Gyula. Párád gyógyhely Hevesmegyében kénsavas vasas-tim- sós fürdőkkel, égvényes-kénes-sava- nyuvizü forrásokkal. Orvosok és fürdővendégek számára. Budapest, 1885.

Macker Mátyás. Die den Gränzen der Steiermark nahen Heilwässer in Ungarn, Kroatien und lllyrien. Physik- medizinische Beschreibung von Tatzmannsdorf und Sulz, der Schwefel- hältigen Bäder zu Varasdin u. Krapina und der Thermen zu Stuhitza, Tscha- tesch und Neustadt. Gratz, 1834.

Mandel F. Ungarns Bäder und Heilquellen. Nach den besten Quellen bearbeitet. Pest, 1862. —- Anhang: Ueber die körperl. Erziehung der Kinder.

— Joackim. Dissertatio de aquis medicatis Hungáriáé. Paviae, 1842.

Mangold Henrik.. Der Kurort Füred am Plattensee. Weszprim, 1863.

— Der Kurort am Plattensee (Balaton- füred) in histor., etc. Beziehung. Wien, 1866.

— Balaton-Fiired, gyógyhatányainak és helyi viszonyainak rövid rajza. Pest,

1872. — III. bőv. kiad. 1884.