Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

38

KAMENSZKY — KOFRANYI

Kamenszky István. Orvosi értekezés a magyarországi levegő egészséges létéről általánosan és felelet azon három kérdésre: melyek a köznép; közönségeset)!) nyavalyái Magyarországban '? Milyen okokból erednek azok ? S micsoda diaetetikai életmóddal lehet elkerülni s megelőzni azokat? Pest, 1825.

Karlovszky Lajos. A gyógyfürdők és ! égvényes savanyúvizek alkatrészeinek hatása különösen Hársfaivára alkalmazva. Eperjes, 1871.

Katona Mihály. Bemerkenswerthe ärztliche Nachricht über die in Wien zu errichtende Anstalt für die stärkenden, aromatischen, kampferhaltigen, weingeistigen, ätherisch-öhlig- ten, harzigten, schwefligten, dann für die erweichenden schmerzstillenden Damfbäder, sammt der Anweisung i zum Gebrauche. Wien, 1834.

Kátser Simon. Hall fürdőgyógyhelye felső Ausztriában. Iblany és büzeny forrásai gyógyhatásúnak és a gyógyhely viszonyainak rövid vázlata. Budapest, 1877.

Kelen István. Borosznó gyógyfürdő. ] Budapest, 1897.

— A hidegvizgyógymód fürdőinkben massage és gyógygimnasztikával kombinálva. Budapest, 1898.

Keler István Ede. Dissertatio inaug. chem.-pharm. de aqua minerali liberae ! et reeiae civitatis Bártfa. Vindobonae. 1839.

Kelin Amadé. Analysis aquae thermarum novarum Reieczensium praemissa brevi earundem descriptione topographica. Viennae, 1793.

— Ueber die neuentdeckten warmen Bäder zu Rajecz etc. Aus dem Latein. Wien, 1793.

Kentzler József. Gleichenberg (Steier- országban) fürdőhelyének rövid vázlata különös tekintettel tájviszonyai, belberendezése és gyógyhatásúra. Ungvár, 1885.

Kern Henrik. A lipiki jódfürdő és hőforrása. Budapest, 1878.

Kéry (Bittner) Imre. A mennyházai ásvány-forrás vegy- és gyógytani tekintetben, némi tájékozásul azok számára, kik ezen gyógyfürdőt használni óhajtják. Pest, 1866.

— Die Heilquellen zu Menyháza in chemischer u. medizinisch-praktischer Beziehung ziu- Richtschnur für Jene, die deren Heilwirkungen zu benützen

wünschen. Ins Deutsche übertragen von Mor i tz Oppenheimer. Pest, 1866.

Kienast Mátyás. Der Vor- Pommerische Heyl-Brunn. Greifswald, 1690.

— Descriptio medicati fontis Kentze- riens. Stralsundi, 1701.

Kiesewetter Alajos Ferdinánd. Das hochgráflich-lllésházysche nächst Tren- schin im Königreich Hungarn gelegene Töplitzerbad. Brünn, 1774.

— Etwas von dem Markgrafthume Mähren im Hradischer Kreise gelegenen Hofgräflich Vincenz Serényi sehen so- gennanten Luhatschowitzer Mineral- Gesundbrunnen in einer Reihe von Briefen an einen seiner Freunde von .... Hungarisch-Skalitz, 1810.

Kis József. A Fertő tava vizének és orvosi tulajdonságinak fürdő gyanánt leírása. Pest, 1816.

Kitaibel Pál. Elötudósítása a Bártfai ásványos vízről, a szerzőnek engedőmével magyar nyelven kibocsájtotta Kéler Dániel bártfai kereskedő. Kassa, 1801.

— Vorläufige Xachrichtüber das Bartfelder Mineral-wasser. Mit Bewilligung des Verfassers in Druck gegeben von Daniel Kéler Handelsmann in Bartfeld. Kaschau, 1801.

— Uwiadomienie tyczace sie Bardy- jowskiej wody mineralnej, za poz- woleniem autóra w polskim tumacze- niu wydane przez D. K e 1 e r a. Kra- kowie, 1802.

— De aqua soteria thermarum Buden- sium. Budae, 1804.

— Examen thermarum Budensium. Neosolii, 1804.

— Vorläufige Nachricht über das Szalat- nyaer Mineralwasser (in der Gross- Honther Gespannschaft). (Pest, 1802.)

— Rövid tudósítás a szalatnyai bor- (sós, savanyú) vízről (Hont vármegyében). (Pest, 1872.)

— Thermarum Stubnensium examen. Neosolii, 1808.

Klein F. Die Herkulesbäder nächst Mehadia. Wien, 1858.

Knöpfler (zarándi) Vilmos. Geo- gnostisch-balneologische Skizzen aus Siebenbürgen. S. 1. et a.

Koch. E. F. Die Mineralquellen des gesammten Kaiserstaates, in topogr. hist. phys. ^hem. u. therapeutischer Beziehung. Wien, 1845.

Kofrányi Adolf. A gräfenbergi (hidegl vízgyógymód. Népszerű irálytan tájé-