Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

HOFFER — JÓSA

37

egyedüli ingyenes útmutatója. II. évf. Budapest, 1899.

Hoffer Ferencz. Verhandlungsregeln bei dem Trink- und Badegebrauche des Tazmannsdorfer Mineralwassers. Güns, 1834.

Hoffmann Frigyes. Gründlicher Bericht von dem Selterbrunnen, dessen Gehalt, Wirkung und Kraft, auch wie derselbe sowohl allein, als mit Milch vermischt, bei verschiedenen Krankheiten zu gebrauchen ist. Ofen, 1772.

Hohlfeld Lajos. Fürdő-utmutató. Budapest, 1895.

Hollán Adolf. Dissert, inaug. med. Clima respectu medico consideratum. Pestini, 1837.

Horner István. Az első magyar karls- badi tanácsadó. Különös tekintettel vagyontalanabb hazánkfiaira. Pest,

1863.

Horváth Bálint. A füredi savanyuviz s a Balaton környéke. Kézikönyvül a savanyuvizi s a balatongőzősi minden kari s rendi tisztes vendégeknek. Magyar-Óvár, 1848.

Hufeiand Kristóf Vilmos. Über lauwarme Bäder nebst Anweisung zu ihrem nützlichen Gebrauche. Ofen,

1817.

— Az egeri újabb időben Ferencz forrásnak nevezett ásványvíz gyógyha- tása ülő életmód következtében fejlett alhasi bántalmakban. Pest, 1822.

Huszty (raszinyai) Zaehariás Teo- phil. Prüfung der Nachricht an das Publikum von dem St. Georger Schwefelbade. Pressburg, 1793.

Illés (Edvi-) László. A budai hévvizek, különösen a császárfürdő s gyógyintézetei. Legújabb átalakulásokban. Pest, 1843.

— Versuch einer physikaliseh-medici- nischen Darstellung der Heilquellen des Kaiserbades zu Ofen. Pest, 1847.

Ilosvai Hugó. Hol nyaraljunk ? Fiirdő- utmutató egészségesek és betegek számára. Budapest, 1895.

Ilosvay Lajos. A luhii Margit-forrás vegyi elemzése. Budapest, 1878.

Imhof György. Orvostudori értekezés a hidegvíz orvosi használatáról. Pest,

1840.

Jacquin József Ferencz báró. Die

artesischen Brunnen in und um Wien. Wien, 1831.

Jalsovics Aladár. A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Budapest, 1878.

Janota Jenó'. Historisch-topogr. Skizze des Bades Bartfeld. Wien, 1861.

Jármay László. Tátraiiired clima- tikus gyógyhely Szepesmegyében és környéke. Budapest, 1885.

— Ó-Tátrafüred (1797—1897) és környéke. Ó-Tátrafüred fennállásának 100-ik éve alkalmából. Budapest, 1897.

Jemelka József. Dissertatio inaug. med. sistens thermas Gasteinienses, respectu geogr.-geognost.-phys.-che- mico et therapeutico. Budae, 1845.

Joachim Vilmos. Die Bitterwässer Pannoniens in chemischer, physiologischer und vorzüglich in therapeutischer Beziehung. Oedenburg, 1865.

Jordan Tamás. De aquis medicatis Moraviae commentariolus. Francofurti, 1575.

— II kiadás 1586. — Tübingae 1606. Ugyanez cseh nyelven: »Knyha o wodach hogitedlnych neb Teplicech Morowskych. Slawnym Cztyrem Sta- vuom Markhrabstwij Morawstáho pfip- saná.« czimmel. Brünn, 1580.

— Succincta nqrratio de órigine et usu thermarum Teplicensium prope regiam civitatem Trenchinium in inclyto Regno Hungáriáé mira providentia Divina in salutem plurimorum aegrotantium a pluribus saeculis scaturientium Ex vetusto codice praestantis- simi quondam medici . . . anno 1580 idiomate moravico impressio desumpta et latinitate donata a quodam Ther- mophilo moravo M. J. S. Olomucii, 1572.

— Kurzer Bericht vom Ursprung und Gebrauch des weltberühmten Tep- litzer, oder sogennanten Trentschiner Bades in Königreich Hungarn .... Vormahlens in dem Jahren 1580 von den berühmtesten Aerzten .... in Mährischer Sprach beschrieben. Alsdann in dem Jahre 1752 von einem anderen mit Beifügung selbst eigenem jährlichen Erfahrnuss in das Latein verfasset Jetzt lauffenden Jahr aber 1755 auch in die teutsche Sprach übertragen. Cum licentia ordinarii. Olmütz, 1755.

— De usu et origine thermarum Tren- chiniensium. H. n. (1580.) Übersetzt und gedruckt in Olmütz 1782.

Jósa István. Scrutinium aquarum mineralium in Possessionibus Sindlér et Lipótz I. Comitatui Sarosiensi ingremiatis existentium. Cassoviae, 1799.