Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

36

HANKÓ — HOFBAUER

med. sistens analysim trium fontium de Béel in Apátfalva comitatus Borso-1 diensis prorumpentium. Pestini, 1826.

Hankó Vilmos. A bábolnai meleg »Mátyás-forrás« és a szóvátai »Fe-! kete-tó« hideg sósforrás chemiai elemzése. Budapest, 1880.

— A solymosi hideg savanyú ásványvíz chemiai elemzése. Budapest, 1881.

Hunyadmegye ásványvizei. Budapest, 1883.

— Csíkmegye fürdői és ásványvizei szóban és képekben. Budapest, 1890.

— Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. Kolozsvár, 1891. és 92.

— Az ásványvizek kezelése. Budapest, 1895.

— Külföldi fürdők, gyógyítóhelyek és ásványvizek. Budapest, 1895.

— Hazai kénesfürdők. Al-Vácza, Balf, Borosznó, Bréb, városligeti Artézifürdő, Császárfürdő, Lukácsfürdő, Margitsziget, Büdöskő, Harkány, Herku- lesfürdő, Kőhalom, Kolop, Leibic, Párád, Pöstyén, Szejke, Szobráncz, Trencsén-Teplicz. Budapest, 1895.

— A hazai szénsavas fürdők és ásványvizek. Budapest, 1896.

Hasenfeld Manó. Orvosi szemle az 1860-ik évi fürdői idény fölött Szliá- cson, egybekötve a fürdőintézetnek leírásával rövid vázlatban. Pest, 1861.

Szliács. Bericht über die Saison 1860. Wien, 1860.

— Eaux ferrugineuses thermales de Szliács (en Hongrie). Paris, 1862.

— Der Kurort Füred am Plattensee. Wien, 1866.

— Szliács fürdő gyógyhely Zólyom mellett, .... élet- és gyógytani hatásairól .... Orvosok és fíirdővendégek számára. Pest, 1871.

— Der Curort Szliács, nächst Neusohl in Ungarn .... und seine pathologischen und therapeutischen Wirkungen. Für Aerzte und Laien. Wien, 1867.

— Szliács fürdőgyógyhely Zólyom mellett. Tájképi, történeti, földtani, ter- mészettani és vegyi tekintetben, élet- és gyógytani hatásairól és a gyógyhely egyéb ügyeiről. Orvosok és fürdőven'dégek számára. Budapest, 1878.

— Külföldi és hazai ásványvizek s gyógyhelyek. Budapest, 1892.

Hasper Ferencz. Cirkvenica, Tengeri fürdő és klimatikus gyógyhely. Budapest, 1895.

Hassenberger E. L. Die Curorte und Heilquellen Oesterreich-Ungarns. Innsbruck, s. a.

Hathvani István. Thermae Vara- dienses, examini physico et medico subjectae item de illarum usu salutari, simul cum observationibus medicis, nec non de sale medio in iis contento. Cuius occasione disseitatio inseritur, de natura salium nominatim vero de salibus, qui circa Debrecinum collegiuntur nitro nostri temporis et veterum, seu nitro idest, alcalino fossili vel saponario Debrecinensi. Viennae, 1777.

Hayd István. Dissertatio inaug. med. de psychrolusia. Viennae, 1839.

Heksch Sándor. F.-Tátra-Füred éghajlati gyógyhely és vizgyógyintézet. Bécs, 1881.

A trenesén-tepliczi fürdő leírása. (Magyar, német és franczia nyelven.) Pozsony, 1884.

Heller Flórián. Chemische Analyse des Wassers und der Gase der neuen Bohrquelle zu Lippik in Slavonien. Wien, 1871.

Helm Tivadar. Észrevételek a Fran- zensbadi gyógyforrásokról Csehországban Eger mellett. H. és é. n.

Hermann András. De thermis Tren- tsinensibus commentariolus historico- phys.-med. Lipsiae, 1726.

Hertzka Imre. Karlsbad gyógyhatá- nyainak és egyéb helyi viszonyainak ismertetése. Egy étel- és ital-jegyzékkel mézes hugyárban szenvedők számára. Budapest, 1879.

— II. kiadás 1898.

Herz Vilmos. Die Heilquellen des Kaiserbades zu Ofen. Pest, 1859.

Hintz Henrik. Bártfa gyógyfürdő Sáros vármegyében és égvényes-sós- savas savanyuviz forrásai történeti, balneologiai és gyógyászati szempontból. Budapest, 1895.

Hirschfeld J. és Pichler V. Die Bäder, Quellen und Kurorte Europa’s. Stuttgart, 1875.

Hirschfeld J. Les Eaux minerales les plus frequentées de l’Hongrie. Vienne,

1875.

Hirschfeld Miksa. Der Kurort Buziás und seine Stahlquellen. Temesvár,

1871.

Hlavács Samu. Lucski gyógyfürdőnek rövid vázlata, Budapest, 1886.

Hof bauer Incze. »Magyar Baedecker.« Az összes honi fürdők és ásványvizek