Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

35

FRÜHBECK — HANÁK

— Ernő. Die Sauerbrunnen von Ro- hitsch. Wien, 1851.

Frühbeck Ferencz. Behlerung über den Gebrauch und Wirkung der Dampf und Douche-Bäder. Nach Doctor Wilhelm Dollmann’s Werkchen »Die Dampf- u. Douche-Bäder« zur Anleitung für P. T. Badende in dessen zu diesem Behufe neu errichteter Badeanstalt. Hermannstadt, 1853.

Furiani (felsenbergi) János András. Collocutiones de Novis Rákosi- ensium thermis. Examen physico- medicum. Sopronii, 1738.

Gaberle Ignáez. Dissertatio inaug. quam de aqua physiologice et pathologice sumta auctoritate inclytae facultatis medicae ... elucubratus est. Pestini, 1837.

Gallia Rezső. Trencsén-Teplicz gyógyfürdő és kénforrásai. Budapest, 1895.

Gámán Béla. Rohitsch-Sauerbrunn országos gyógyfürdő Stájerországban. Budapest, 1896.

Gastl W. A Mattoni-féle giesshübli természetes lúgos savanyuvíz és a hasonnevű gyógyítóhely. Budapest,

1895.

Gergelyffy András. De aquis et thermis mineralibus terrae Siculorum | Transylvaniae. Cibinii, 1811.

— Analysis quarumdam aquarum mineralium Magni Principatus Transylvaniae. Claudiopoli, 1814.

Gerlóczy Zsigmond és Hankó Vilmos. Budapest fürdői és ásványvizei. Budapest, 1891.

— Melyik fürdőre menjünk, milyen vízzel éljünk? Budapest, 1893.

Glatter Ignáez Ede. Das Dampfbad

u. seine Wirkungen. Ung.-Altenburg, 1856.

Gömöry Dávid. Nachricht an das Publicum von dem St. Georger Scliwe-1 felbade. Pressbui’g, 1793.

— Commentatio de quibusdam Hungáriáé thermis. Viennae, s. a.

— István. Dissertatio inaug. med. de aqua soteria Sancto Ladislaiensi quae ' in inclyto comitatu Vespremiensi sita est. Posoni , 1777.

Granichstaedten Zsigmond Mihály. Handbuch der Wasserheillehre (Hydriasologie) oder des naturgemäs- sen geregelten Heilverfahrens mit j kaltem Wasser. Wien, 1837.

Greiszing József, Miller József és Schnell Péter. Analyse der Ferdinands- und Franzens-Quelle in Zaison. I

Vorgenommen im Jahre 1842. Kronstadt, (1843.)

Greiszing József. Was ist Jod u.

welches sind seine Heilwirkungen ? Mit Kurbildem aus dem Badeorte Zaizon. Kronstadt, (1868.).

— Welches sind Heilwirkungen des Eisens ? Als Fortsetzung der Kurbilder aus den Trink- u. Bade-Kur- Anstalten Zaizon. Kronstadt, 1868.

— Károly. Die Mineralquellen zu Zaj- zon in Siebenbürgen, sowie die berühmten Kurorte Siebenbürgens Borszék, Árvapatak u. Baaszen. Naturhistorisch u. medizinisch dargestellt. Wien, 1855.

Grósz Albert. A nagy-váradi fürdők. Útmutatás a vidéki nép használatára. Nagy-Várad, 1855.

— Lipót. Az erdöbényei fürdő, hely-, történetrajzi és orvosi szempontból, a vele kapcsolatban levő savó- és szőllö-gyógymódok leírásával orvosok és betegek számára. Pest, 1858.

— Das Bad von Erdő-Bénye vom to- pogr.-historischen und medicinischen Standpunkte. Pest, 1858.

Grünwald. Adolf. Orvostudori értekezés, az ásványvizekről egyáltaljá- ban és azoknak használata. Pest, 1847.

— Mór. Szliács, szénsavdús vasas fürdő Zólyom mellett. Legújabb ismertetése helyi intézményeinek, gyógyforrásainak és gyógyjavallatainak. Budapest, 1887.

— II. böv. és teljesen átdolg. kiadás, 1898.

— A vasas hévvizekről. Különös tekintettel Szliácsra, Budapest, 1897.

Gvadányi József gróf. A pöstényi förödés, a melyet az ottan történt mulatságos dolgokkal élő magyar nyelven versekben foglalt. H. és é. n.

Habermann B. Der Kurort Szliács insbesondere in sanitärer Beziehung geschildert. Ödenburg, 1856.

Härdtl Ágost báró. Die Heilquellen u. Kurorte des österreichischen Kaiserstaates u. Ober-Italien’s. Mit einem Vorworte von Hofrath Johann Oppolzer und Karl Sigmund. Nach amtlichen Mittheilungen bearbeitet von.... Wien, 1862.

Halaváts Gyula. A szegedi két ártézi kút. Budapest, 1891.

Hammerschmid József. Monographie des Soolbades Polhora im Arvaer Comitate Ober-Ungarns. Pest, 1872.

Hanák Mihály. Dissertatio inaug.

3*