Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

V. Medicina publica

HLATKY — KELEMEN

149

Hlatky Antal. Gesundheitsregeln zum Gebrauche für Schulen u. zur Beherzigung für Jedermann. Mit illu- minirten Abbildungen der vorzüglichsten Giftpflanzen, Giftschwämme und eines tollen Hundes. Pressburg, 1826.

Homonay (irmesi) Imre. Szabályok egészség, illem, erkölcs, vallás és más hasznos dolgok tekintetében úri leánykák és finevendékeknek. Életbölcses- ségi tanácsok, régi, középkori és új történetekkel. Buda, 1855.

Horváth. Farkas. Értekezés az ár- nyékszékrendszerek felett. Budapest, 1875.

— Sámuel. Rövid oktatás, miképpen kellessen magunkat a pestis ellen védelmezni, és a pestisben levő betegeket orvosolni. Pest, 1806.

Hőgyes Endre. A veszettség gyógyításáról. Kísérleti és statisztikai tanulmány, tekintettel különösen a Pasteur- féle prophylacticus gyógyításra. Budapest, 1888.

Hoffmann Frigyes. Gründlicher Unterricht wie ein Mensch etc. sein Lehen und Gesundheit lang conser- viren könne. Dem noch beigefügt ist ein ausführlicher Bericht (pag. 252— 309.) von der Natur, Eigenschaft und herrlichen Kraft des ungarischen Weins etc. III. Aufl. Ulm, 1745.

Hufeland Kristóf Vilmos. Az emberi élet meghosszabbításának mestersége. Német nyelvből magyarra fordlttatott, a nehezebb helyeken meg- világosíttatott, alkalmatosság szerént a magyar hazára szabatott, néhol pedig megbővíttetett K o vá t s Mihály. Pest, 1798.

— II. kiadás. 1799.

Az emberi élet hosszabbításának mesterségéről Írott bővebb munkájának rövid foglalatja, Kolozsvár, 1798.- Kunst prodlauzeni áivota lidského na swug nakiad wydal Jiíj Palkó wie. Dwa dilij. We Wacowe, 1800.

— Ars longaevae et hilaris vitae,

(Posonii), 1805. ,

Ugyanez szerb nyelven. Búda, 1807. J Chudoáestva k prodolzeniu zivota' celovjeceskajo s niemeckago na sla- venoserbskij dialect prevedeno. Buda, 1807.

— Makrobiotika, vagy az ember életét meghosszabbító mesterség. Két rész. Ötödik megbőv. törv. kiadás. Fordítá és a magyar nyelvre való jegyzékekkel megszaporítá Ko váts Mihály. HL magyar kiadat. Buda, 1825.

— Makrobiotika vagy hogyan hosszabbítjuk meg életünket. K 1 e n c k e átdolgozása nyomán fordította K e- m é n y F ü 1 ö p. Budapest, 1887.

Huszty (raszinyai) Zachariás Teophil. Diskurs über die medizinische Polizei. 2 Bde. Pressburg,

1786.

Illés (Edvi-) Pál. Gyermek-Diaete- tika az az életrendszabályok fi és nő népnevendékek számára, emlékversekben foglalva. Pápa, 1858.

Institoris (mossóczi) Mihály, (ev. lelkész.) Impunitas vagae Veneris humano generi reique publicae multum noxia. Posonii, 1798.

Ixel Soma. A borsodi orvosgyógy- szerész-egyletnek az orsz. közegészségügyi tanács törvényjavaslatára tett észrevételei, illetőleg módosításai. Miskolcz, 1874.

Jakab István. Dühös állatok marását és veszettségét távoztató orvosi köz- bátorsági rendeletek. H. n., 1836.

— Pestis elleni közbátorsági rend. Ford. németből. H. n., 1837.

Jakubovits Ferencz. A roncsoló toroklob és óvmódja népszerűén fejtegetve.

N.-Károly, 1878.

Joachim Vilmos. Der Gesundheitsfreund der menschlichen Seele. Stuttgart, 1842.

Joannes Antal. De tuenda bona valetudine. Krakkó, 1535.

Juba Adolf. Az iskolák építése és berendezése Németországban és Svájcz- ban. Budapest, 1898.

Kamenszky István. Orvosi értekezés a magyarországi levegő egészséges létéről általánosan és felelet azon három kérdésre : melyek a köznép közönségesebb nyavalyái Magyar- országban? Milyen okokból erednek azok ? S micsoda diaetetikai életmóddal lehet elkerülni s megelőzni azokat? Pest, 1825.

Kátai Gábor. Mit kell tennünk a cholera csapásainak enyhítésére ? Pest, 1866.

— Kholeraszabályzat egészségügyi hatóságok, orvosok és a közönség használatára. Fordítás Griesinger, Pettenkoffer és Wunderl ich tanárok nyomán. Pest, 1866.

Kelemen Miksa. A jövő városa. Budapest, 1894. (A hygienicus városépítésről szól.)