Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

V. Medicina publica

150

KÉRY — KÖRÖSY

— Die Stadt der Zukunft. Budapest, 1894.

Kéry (Bittner) Imre. Eszmék a közorvostan szabályozására Magyarországban. Pest, 1848. (Koszoruzott értekezés.)

Kessler János Mihály. Dissertatio inaug. med. de morbis hiemalibus felieiter avertendis. Halae Magd., 1744.

Kis József. Egészséget tárgyazó kate- chismus, vagyis kérdésekbe és feleletekbe foglalt oktatás. A köznépnek és az oskolába járó gyermeknek számára. Sopron, 1794.

— II. megböv. kiad. 1796.

Klenke Armin. Gyakorlati szépíté- szet. Az egészség és szépség természetszerű ápolása

............után K.-B eniezky Irma. Budapest, 1878.

Knie Márton József. Clinisehe Anekdoten über die Sanitäts-Beschaffenheit der könisl. Frevstadt Szegedin. Pest, 1788.

Kocsis József. Orvostudori értekezés. A halottas házak szükségéről. [Dissertatio inaug. pol.-med. de necessitate necrocomiortim.] Kecskemét, 1844.

Kolmár József. Makrobiotika, hosszú élet tükre. Pozsony, 1897.

Kontur Béla. A jó egészség könyve. Budapest, 1892.

Kovachich (senkviczi) József Miklós. Scholae Salernitanae praecepta conservandae valetudinis. Accesserunt alia diaetetica. Budae, 1821.

Kovács Áron. A külállamok nevezetesebb szárazföldi hadseregei egészségügyi szervezetének ismertetése. Budapest, 1898.

— István képviselőnek a prostitutio tár^vában tartott beszéde. B.-Gyula, 1880.

— Sebestyén Endre. Javaslat az álladalmi közegészség és orvosi ügy rendezéséről hazánkban. Az orvosi kar választmánya tervezete szerint fogalmazta .... Pest, 1848.

Köleséri (keres-eeri) Sámuel Tractatus brevis de mediis, quibus vitae ac sanitas conservaretur et prolongaretur,-Solnae, 1693.

Kó'rösy József. Plan einer Mortalitäts- Statistik fül’ Grosstädte. "Wien, 1873.

— Az emberi élet-tartam és halandóság kiszámításáról. Budapest, 1874.

— Welche Unterlage hat die Statistik zu beschaffen um richtige Mortalitäts- Tabellen zu gewinnen ? Denkschrift im Aufträge der internationalen statistischen Comission. Berlin, 1874.

— A pestvárosi kolerajárvány 1872 és

1873-ban. Budapest, 1876.

— Pestváros halandósága 1872 és 1873- ban és annak okai. Budapest, 1876.

— Die Sterblichkeit der Stadt Pest in den Jahren 1872—1873 und deren Ursachen. Berlin, 1876.

— Budapest halandósága 1874 és 1875- ben és annak okai. Budapest, 1877.

— Die Sterblichkeit der Hauptstadt Budapest in den Jahren 1874—1875 und deren Ursachen. Berlin, 1877.

— Influence des habitations sur les causes des Décés et sur la durée de la vie. Paris, 1877.

— A fővárosi halandóság kérdéséhez. Önvédelem és felvilágosítás. Budapest, 1879.

— Ueber den Einfluss der Wohlhabenheit und der Wohnverhältnisse auf Sterblichkeit und Todesursachen mit besonderer Berücksichtigung des Auftretens der infectiösen Krankheiten. Stuttgart, 1885.

— Die Sterblichkeit der Haupstadt Budapest in den Jahren 1876—1881 und deren Ursachen. Berlin, 1885.

— Armuth und Todesursachen. Zugleich ein Beitrag zur Methodologie der Statistik. Wien, 1886.

— Die Wiener impfgegnerische Schule und die Impfstatistik. Braunschweig,

1887.

— Die Sterblichkeit der Hauptstadt Budapest in den Jahren 1882—1885 und deren Ursachen. Berlin, 1888.

— Kritik der Yaccinations-Statistik und neue Beiträge zur Frage des Impfschutzes. Denkschrift an den IX. internationalen medieinischen Congress zu Washington 1887.Berlin,1891.

— Neue Beiträge zur Frage des Impfschutzes. Zweite Beobachtungs-Serie: 1887—88. Referat an den X. internationalen medieinischen Congress, Berlin 1890—91.

— On the Influence of the age of Parents on the Yitalyti of their Children. Budapest, 1891.

— A hevenyfertözö betegedések statisztikája az 1881—1891-iki évekről és az időjárás befolyásának vizsgálata. Budapest, 1894.

— Statistik der infectiösen Erkrankungen in den Jahren 1881—1891 und Untersuchung des Einflusses der Witterung. Berlin, 1894.

— Die Pockenstatistik der Oesterreichi- schen Staatsbahngesellschaft. Ein Bei-