Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
A morbus hungaricus mibenlétének tisztázása
124 GYÖRY TIBOR lépéséből vagy elmaradásából elhatárolás czéljából vontak. Ezzel együtt azonban a morbns hungaricus fajlagosságát bizonyítani czélzó argumentumok legmegbízhatóbbnak tartott alapja is megdőlt. — * A hasmenésekre vonatkozólag igen érdekes megfontolásokra juthatunk, ha kissé közelebbről nézzük a régi megfigyeléseket. Mindenekelőtt feltűnő az, hogy a XVI. és első fél XVII. századbéli leírói a Magyarországban magában fellépett járványoknak, a hasmenésről, mint kiemelkedő tünetről stereo- typikusan megemlékeznek. Mennél későbbi időről szól azonban az észlelés s minél inkább távolodott a járvány kiindulása helyétől, vagyis hazánkból, annál kevésbé jellegzetes reá a hasmenés és lép mindinkább előtérbe, eleinte még vele válta- kozóan, majd pedig egész állandóan, a székszorulás. A miből azt a két következtetést már is levonhatjuk, hogy a morbus hungaricus 1. az első fellépése terminusához való időbeli közelsége arányéiban, 2. hazánk határain belül a szokottnál is súlyosabb kórképet mutatott; mint a hogy minden fertőző bajnál (pl. tüdőgyuladás, skarlátnál) megszoktuk azt rosszabb indulatának s magát a fertőzést súlyosabbnak tekinteni, ha lefolyásában erős hasmenések lépnek fel, mint hogyha obstipáltsággal jár. A typhus exanthematicus újabbkori észlelői mind a székrekedést mondják tvpikusnak, megszokottnak, bár mind kiemelik azt is, hogy hasmenésekkel is járhat a baj. A járványnak 1. alatt említett magaviselkedése teljes egybehangzásban is van a typhus exanthematicusnak a XVI. század első éveiben történt fellépésétől egészen napjainkig egész Európában való állandó szelidíilésével. Ezen betegség „genius epidemicusa“ az idők folyamán folyton veszített rosszindulatúságából, egyre enyhült, mint a hogy minden járvány jellege az idővel együtt — időközönkinti másodrangú hullámzásaitól eltekintve — bizonyos irány felé változik. Mivel a legtöbb járvány a századok folyamán a jobbindulatúság irányában változtatta jellegét, ennek legközelebbi magyarázatául a közegészségi viszonyok javulása s a betegségek okának, lényegének és gyógyításának folyton gyarapodó ismeretei kínálkoznak. De bármily, szinte kifejez-
