Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái

MORBUS HUNGARICUS 111 hol székrekedés, hol hasmenés lép fel a betegséf/ tartania alatt.1 A többi tünet a typikus leírások rövidre fogott, nagyrészt idézett megerősítése. * * * 1777-ben irta meg Fuker Frigyes Jakab magyar orvos „ De salubritate et morbis Hungariaeu czímű könyvét. Jól esik e hazafias érzületű és — kisebb, de jóhiszemű tévedései daczára is — nagyon értékes munkánál meg­pihennünk. Magyarországot ugyancsak megvádolta a sok idegen és belföldi szerző. Hogy kiimája rósz, hogy vizei piszkosak s levegője öl — mindez csak hagyján; talán úgy is volt. De hogy még a termését, még a borát is megvádolták és csak másodsorban, sokszor még egyáltalán nem is rótták fel az. idegeneknek az ő féktelen dorbézolásaikat, ez nem volt igaz­ságos. A hogy a vádakkal kissé túllépték a határt a nagy­számú szerzők, úgy viszont Fuker is túllő a czélon hazai viszonyaink védelmében. De ne feledjük, hogy a XVIII. század második felében ajj állapotok tényleg javulni kezdtek már és meg fogjuk bocsátani, sőt méltányolni fogjuk Fuker „magyar chauvinismusát“, mikor a másik párt annyival erősebb volt. Egy ember küzd itt százak ellen! De halljuk őt magát. Magyarország — írja — nemcsak hogy nem egészség­telen, sőt keresve sem találni egészségesebb helyet.2 Klímájá­ban nincs hiba; egyaránt a legjobbnak jelentik ki úgy a csillagászok, mint a természettudósok, miként maga Hippokrates („De aére, locis et aquis“}3 „Heisse Tage und kalte Nächte“, ez a jelszó s tudósán hangoztatják ezt görögül, latinul! De vájjon ki ne tudná, hogy a természetnek természetes rendje ez ? Ebben az országban igen ritkán látni sorvadásban, sár­gaság és sülyben szenvedőket, golyvásokat és vízkórosokat és egyéb hosszas bajokban sinlődőket.4 Csodálatos dolog, meny­nyire képzelődnek (hallucinantur) a szerzők, mikor magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom