Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)
Második rész - I. Közegészségügyi szolgálat - 2. Budapest közegészségügye
68 sadalmi és közgazdasági tényezők egész sorozatának hatása alatt áll s mindeddig nem sikerült ezen tényezőknek részben határozottan káros következményeit elegendően ellensúlyozni. A természeti tényezők közül a földrajzi fekvés, az éghajlat, a talaj, a viz és a levegő befolyása érvényesül legnagyobb mértékben. Ha egyrészt nagy mértékben kedvezett Budapest fekvése a gyors fejlődésnek, úgy másrészt a fekvésnek kedvezőtlen tulajdonságai is vannak. A hegyek aljában fekvő s védett Budával szemben a Rákos rónáján elterülő Pest minden irányban védetten s főleg a zord éj szaki szelek előtt nyitva áll. A szelek gyakorisága mellett azonban a közegészség szempontjából kedvezőtlenebb az Alföld szélén való fekvése, mely fekvés a főváros éghajlatára is reá nyomja a continentális ex- cessiv kiima jellemző sajátságait: a hőmérséklet hirtelen ingadozásait és nagy szélsőségeit. Maga a talaj is jelentékeny tényező a főváros köz- egészségügyében. A jobbpart dombvidékének kevéssé fertőzött talajával szemben a balparti rész mostani talaja közegészségügyi tekintetben előnyösnek nem mondható. A főváros nagy része, igy a mostani nagy-körút öve, a Duna partja és a külső városrészek hajdan mély fekvésűek voltak (a nagy-körút irányában hajdan eliszapolt Dunaág vagy a Rákos medre vonult) s ezek sze