Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Második rész - I. Közegészségügyi szolgálat - 2. Budapest közegészségügye

69

méttel, söpredékkel való feltöltés által nyerték jelenlegi niveau-magasságukat. Ez által a talaj és a talaj-víz nagy mértékben megromlott, úgy, hogy jó ivóvíz csak a város szélein található.

Éhez hozzájárul még, hogy a város nagy része régi temetők helyén épült, a minők a Múzeum- kőrúton, a Eostély-utczában, az Imre-utczában s több más helyen kerültek napfényre. Fodor József vizsgálataiból kitűnt, hogy a budapesti talajnak 0'778%-a szerves anyagból áll s egyes házak talaja majdnem tiszta ürülék-anyag. Vizsgálatai kiderítették, hogy a talaj szennyezettsége a lakosság sűrűségével együtt növekedik, a fertőzött talaj zónájában pedig és ott, hol a talajvíz a felülethez legközelebb ér, a járványok a leghevesebben szoktak uralkodni. A talaj fertőzésével kapcsolatban a kutak vize is megromlott s ez a körülmény főleg abban az időben, a midőn a vízvezeték még nem terjedt ki a város minden részére, a közegészségügynek egyik legnagyobb hiánya volt. Káros befolyással van a főváros közegészségügyi viszonyaira még az a körülmény is, hogy a közvetlenül a főváros határa mellett épült és igen népes községekben a közegészség- ügyi administratio nem felel meg a fővárosi viszonyoknak, holott e községek ma már természetes kiegészítő részei a székesfővárosnak; lakóik rendszeresen és tömegesen bejárnak mun