Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)
Első rész - 2. Közigazgatás
9 A főváros a törvényhatósági közigazgatás ügyeinek czélszerű intézése czéljából tíz köz- igazgatási kerületre van osztva. A kerületi közigazgatást, mely minden nem központilag kezelendő közigazgatási ügynek elsőfokú intézője, az 1893. évi XXXIII. t.-czikk újra szervezte. E törvény szerint a kerületi közigazgatás közegei: a kerületi elöljáróság és a kerületi választmány. A kerületi elöljáróság tisztviselőkből áll, élén az elöljáróval, a ki szintén tisztviselő és pedig tanácsnoki fizetéssel. A kerületi választmány a polgárok közűi választott egyénekből áll, elnöke azonban az elöljáró ; hatásköre véleményező és főleg a közjótékonyságban érvényesül. A rendőrség államosítva van s az 1889. évi XLVI. törvényczikk értelmében hatásköre Üj-Pest és Rákos-Palota községek területére is kiterjed. Feje a király által kinevezett rendőr- kapitány, kinek kerületi kapitányságok vannak alárendelve. A rendőrség fegyelmi hatósága első fokon a főváros közigazgatási bizottsága, másod- és végső fokon a belügyminiszter. A bejelentési ügyet szintén az államrendőrség intézi az e czélra felállított bejelentési hivatal által. A rendőrség gyenruházott gyalog- és lovasrendőrökből és egyenruházatlan titkos rendőrökből (detektívek) áll; létszáma 930 fő. A főváros pénzügye óriási szükségletei és
