Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Első rész - 3. Éghajlat

10

ezeknek rendkívüli emelkedése mellett is rendezett. Buda és Pest költségeinek évi előirányzata 1867-ben csak 4 millió K volt, 1908-ban a már 49,019.835. Ebből az összegből csak a közigazgatási személyzet fizetésére közel 4'4 millió, iskolákra közel 11 millió, útépítésekre és fenntartásra 3-3 millió, utczák tisztogatására 1'8 millió, adósságtörlesztésre és kamatokra 7’5 millió, a rendőrségre 2 millió korona esik, 4-6 millió korona az üzemek szükséglete, stb.

A főváros vagyona 1906. év végén 410 millió, terhe 190 millió, tiszta vagyona tehát 220 millió korona volt. A vagyonleltárban a főváros tulajdonát képező 445 épület és a Duna kőpartjai 165 millió, az 5294 hektár terjedelmű telkek 167 millió koronával szerepelnek.

3. Éghajlat.

Budapest éghajlata általában mérsékelt, de a continentális éghajlat szélsőséges voltának nyomaival. Nyara igen forró és száraz, tele inkább enyhe, a tél átmenete a tavaszi melegbe igen gyors és ugrásszerű, az ősz rendesen tartósan szép és meleg. Erős zivatarok gyakoriak s nem ritkán áldozatokat is követelnek; így 1837. évi pünkösdkor 30 ember vesztette életét, az 1876. junius 26-iki nagy zivatar és felhőszakadás alatt