Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Első rész - 1. Budapest történelme

6

tette. Budavára a császáriak kezében volt s csak hosszas, véres ostrom után foglalta el a magyar hadsereg. Ez alatt a budai vár boldogtalan emlékű hitszegő parancsnoka a békés és védtelen Pestet halomra lövette s a remek lánczhíd fel- robbantását is megkísértette, de eredmény nélkül.

Az 184-9-re következő katonai és rendőri uralom alatt a közélet minden ágában tespedós állott be: színház és irodalom, zene és jótékonyság képezték talán az egyetlen tért, melyen nemzeti törekvések érvényesülhettek. De a nemzet lassanként felébredt tespedéséből s az 1859 iki események óta új mozgalom járta át az egész országot. Az 1861-iki országgyűlésen lazulni kezdtek Magyarország békói s 1866-ban az uralkodó a nemzettel kibékült. Az 1867. junius 8-iki koronázás Magyarország és a főváros történetének legújabb korszakát nyitja meg. Az alkotmány visszaállítása, az országgyűlés székének Pestre való állandó áthelyezése, majd 1872-ben Pest, Buda és O-Budának Budapestté, a magyar birodalom fővárosává való egyesítése Budapest felvirágzásának megalapítójává lett. Az azóta letelt közel négy évtized alatt lett Budapest csak valójában hazánk fővárosává, szellemi és anyagi műveltségének, politikai és társadalmi életének központjává s az európai nagyvárosok méltó vetélytársává.

aid