Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Első rész - 2. Közigazgatás

2. Közigazgatás. Budapest főváros 1872-ben nyerte jelenlegi szervezetét az azon évi XXXYI. törvényczikk által, mely Buda és Pest szabad királyi városokat, O-Buda mezővárost és a Margitszigetet Buda­pest főváros néven egy törvényhatósággá egye­sítette. Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben intézkedik, határoz, szabályrendele­teket alkot, határozatait és szabályrendeleteit saját közegeivel hajtja végre, tisztviselőit választja, az önkormányzat és közigazgatás költségeinek fedezéséről gondoskodik s a kormánynyal köz­vetlenül közlekedik. A főváros rendőrhatósága szűkebb körű az ország egyéb törvényhatóságaiénál annyiban, hogy a főváros területén a megfigyelő, megelőző és felfedező rendőrséget az állam saját közegeivel kezeli, fennmaradván a főváros közgyűlésének joga rendőri szabályrendeletek alkotására, a melyek végrehajtása az államrendőrséget illeti meg. A középítési és építési rendőrség ügyének vezetésére és intézésére nézve lényegesen meg van szorítva a főváros autonómiája az 1870. évi X. törvényczikk alapján szervezett fővárosi közmunkatanácsnak adott hatáskör folytán. A főváros élén a főpolgármester áll, kit a

Next

/
Oldalképek
Tartalom