Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)
Beszédek - Schulek Vilmos emlékezete (1905. okt. 14-ikén tartott beszéd)
SCHULEK VILMOS EMLÉKEZETE.* Tisztelt Nagygyűlés! Alig féléve, hogy Schulek Vilmost az egyetem aulájából utolsó útjára kísértük, még fel sem száradtak családjának könnyei s mégis olyan régnek tét- szik, hogy elveszítettük, régnek, hogy bámulatos kézi ügyességgel végzett operálásait láthattuk, hogy előadásának ragyogó ékesszólását hallottuk, hogy tudományos búvárkodásának eredményeit csodáltuk. Nem váratlanul hagyta el az élet küzdőterét. Erezve erőinek fogyását, előbb magángyakorlatával hagyott fel, majd letette a kést, melyet annyi ügyességgel forgatott, lemondott tanszékéről, melyhez szíve minden szeretetével ragaszkodott, elajándékozta a tudományos búvárkodás eszközeit — elutazott, hogy otthonába se térhessen vissza : elbúcsúzott elméjének s szívének minden drága emlékétől, elszakította azt az szoros láncot, mely őt hazájának kultúrájához s az emberiség jólétéhez évtizedeken át kötötte. Balassa testi s szellemi erejének teljes birtokában hirtelen hunyt el, egyik elődje, Fabini János, egy sikeres szemoperálás után halt meg s a csapás váratlansága mindkét esetben szinte páratlan részvétet keltett. Schulek elhunyta sem barátait, sem betegeit, sem tanítványait nem lepte meg, de ez által a veszteség, melyet a magyar kultúra szenvedett, semmivel sem lett kisebb. Graefe halálának fájdalmas hírét a francia német háború ágvúdörgése és trombitaharsogása elnémította egy időre, de emlékének ünneplését ez csak kiterjesztette s egy emberöltő után az ő nevével kezdi ma is pályáját a szemészet minden művelője. Schulek élete is a művelődéstörténelem tanulságos, termékeny fejezete. Szellemi munkája teljesen kiépített hatalmas alkotás, melynek szemlélése családja zaklatott kedélyének megnyugvást, munkatársainak példát ad. Ama tudat, hogy a mienknek,egészen a mienknek mondhatjuk,minden magyar ember* büszkeségére szolgál. Helmholtz mondta, hogy csak a cselekvés ad a férfinak méltó életet ; célja vagy az ismert dolgok gyakorlati alkalmazása vagy a tudomány gyarapítása legyen. Schulek élete valóban férfihoz méltó volt : szakadatlan munkával telt el. Még elemi iskolába járt, amikor már görögül megtanult, német szóra Lőcsén volt s önálló ítéletét, hazafias gondolkozást, szabadelvű felfogást diák korában a tősgyökeres magyar városban : Debrecenben nyert. A tanulást az érettségi vizsgálatra, melyet a budapesti piaristáknál tett le, olyan komolyan * A Budapesti Kir. Orvosegyesület 1905 október hó 14-iki 68. nagygyűlésén tartott emlékbeszéd.
