Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)
Beszédek - Schulek Vilmos emlékezete (1905. okt. 14-ikén tartott beszéd)
62 vette, hogy napi 14—16 órát dolgozott. Még évtizedek múlva is elégszer álmodott róla, hogy a vizsgálat előtt áll — pedig kitünően tette le. Valóban lesújtó ítélet ez érettségi vizsgálat egész szisztémájára. A zenét már gimnázista korában megszerette. Nem ritkaság, hogy a tudomány hivatott munkása a művészetek iránt is erős hajlamot mutat. Sőt Billroth azt mondja, hogy soha sem ismert olyan tudóst, aki alapjában ne lett volna művész is gazdag képzelettel s gyermekles kedélylyel. Tudomány s művészet szerinte közös forrásból merítenek. Különben ismeretes, hogy Billroth Greifswaldban egyetemi tanulmányainak első félévében egyebet sem tett, mint zenével foglalkozott, Göttingenben is Jennie Lind kultuszával kezdte a második félévet s élete utolsó munkája egy zenei kompozíció volt. Schulek nem csak mások zenei alkotásában talált élvezetet, nemcsak szorgalmasan játszott, hanem ő maga is szerzett dalokat, melyek egyikét kolozsvári egyetemi rektor korában Óváry Kelemenné nyilvánosan is énekelt. Milyen változás közéletünkben! Harminc év előtt az egyetem rektora tanári s adminisztratív teendői végeztével dalokat komponált, ma e helyett az ifjúság izgatóival viaskodik s a rendőrséggel tárgyal. Szomorú változás! Egyetemi tanulmányait nagyrészt Bécsben végezte. Budapesten csak egy félévet töltött, itthon főleg Balassa hatott reá, míg Bécsben Hyrtl, Brücke, Skoda, Oppolzer, Hebra s Arit voltak mesterei. 1866-ban befejezte orvosi tanulmányait s külföldi útra indult. Berlinben félévig Graefe hallgatója volt. Az ő hatása alatt határozta el, hogy ezen szakma művelésére adja magát. Valóban Graefe tüneményes egyénisége minden fogékony szellemre a legnagyobb befolyást gyakorolhatta. A múlt század derekán a természet s orvosi tudományok terén az emberi szellem fejedelmei munkálkodtak. De ezek között is magasra kiemelkedtek Graefe. Rendkívüli tehetségéhez páratlan szorgalom, önfeláldozó buzgóság, gyöngéden érző szív s nemes jellem társult. Nem csoda, hogy az ő kezében a szemészet újjászületett. Donders mondja, hogy amint a szűkes tanteremben megjelent s beszélni kezdett, mély csend állott be, egyszerű fellépésével bizalmat keltett betegben s tanítványban egyaránt, arcán a szellemi fölény minden jele, egész egyénisége ellenállhatatlan. Mindenki érezte, hogy a klinikai oktatás utolérhetetlen mestere előtt áll s a tudományt s művészetet status nascensben csodálhatja. Ilyen szellem hatása valóban óriási. 0 hozzá hasonlóvá lenni, az ő példáját követni — boldogság. S csakugyan Schulek további tótjában már csakis szemészettel foglalkozott s a midőn London, Páris, Svájcz, meglátogatása után 1867 októberében újból Bécsbe jött, Arit klinikáján kért s nyert felvetek. Három évig mint gyakornok, két évig mint tanársegéd szolgált Arit oldala mellett s ez idő alatt a napnak minden óráját a szembetegekkel s a szemészeti irodalommal töltötte. Schulek maga mondja, hogy Graefe ideálként állott előtte, de Arit személyisége, mint ember, mint tanár, mint orvos s mint tudós egyaránt nagy hatással
