Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)

Előadások - A szemészet egyetemi oktatása (Székfoglaló előadás 1900. szept. 23.)

sével más két orvost választott, kiknek nevét a krónikás feljegyezte ugyan, de a tudomány nem. Ennek ellenére ßeer-nek sikerült iskolát alapítania és az egye­temen a szemészet rendszeresített tanszékét elnyernie. Ugyancsak Beer Hatása eredményezte, hogy Budapesten már 1801-ben külön szemészeti klinikát állí­tottak fel. Igaz ugyan, hogy csak hat ágya volt, de hiszen van Swieten a Hollan­diából Bécsbe meghívott híres klinikus Anton de Haén számára is csak 12 ágyas belgyógyászati osztályt rendezhetett be. Ugyancsak Beer befolyásának köszön­hető', hogy tanítványa és segédje Fabini Theofil János a budapesti egyetemen kizárólagosan a szemészetet tanította. Sőt az is bizonyos, hogy a század leg­elején Le Febure a Párisból menekülni kényszerült híres francia szemorvos is tartott egyetemünkön előadásokat. Amidőn a nyugati kulturállamok egyete­mein a szemészetnek nem volt rendszeresített képviselete, a budapesti egyetenn J Fabini személyében e szakma hivatott művelőjét nyerte, aki egész erejét tárgyá­nak szentelve olyan tankönyvet írt, melyet olasz és hollandi nyelvre lefordítot­tak s melyet Utrechtben és Páduában tanítottak. Fabini a szemészet oktatásának emelésén is buzgón fáradozott. Ezen törekvéseinek írott bizonyítékát bírjuk azon kéziratgyüjteményben, melyet a Faőim’-család Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter úr, akkor egyetemünk tanára, ajánlatára még 1892-ben tanulmányozás céljából átengedett s midőn annak értékéről meggyőződtem, a szemklinika könyvtárának ajándékozott. A tudományos dolgozatok között megtaláltam azon felterjesztést : «Propositio­ns institutionem artis oculisticae in R. Scientiarum Universitate Hungarica Pesthiensi concernentes», melyben Fabini a szemészet oktatására javaslatokat tesz s mely szerint azt kívánja, hogy a szemészetet 2 éven át tanítsák és pedig a harmadéves orvosnövendékeknek elméletileg heti három órában, a negyedéve­seknek heti hat órában, hogy «a fiatal orvosok a tanár felügyelete alatt gyógyít­ván a betegeket s a betegség jelenségeit feljegyezvén, a betegen naponkint ész­lelhető elváltozásokat pontosan megfigyelhessék s hűen megjegyezhessék s ily módon a veszélyes magángyakorlatra előkészüljenek».* íme a gyakorlati oktatásnak ma is helyes programmja olyan időből, ami­dőn az oktatás egész Európában köteles tankönyvek alapján, főleg elméletileg történt. Fabini 1847-ben bekövetkezett haláláig hű maradt programmjához s tényleg azt mondhatjuk, hogy az ő idejében Lipcsét kivéve, hol Beer tanítványa Ritterich oktatott, egyetlen külföldi egyetemen sem volt méltóbban képviselve, mint ő benne. Fabini halála után ugyan némi stagnálás állott be s az oktatás a külső gyu- ladásos betegek bemutatására szorítkozott, de 1874 óta, amikor a rendes tan­széket Schulek Vilmos foglalta el, az újvilág-utcai nyomorúságos épületbe új szellem költözött be. A gyakorlati oktatás anyaga hatalmasan megnövekedett (1873-ban 300 * «Ut juvenes medici sub auspicus professoris aegris tractando et morborum historias con- cinnando omni die mutationes in aegris obvenientes accurate observare, fideliterque adnotare possint et hac ratione ad praxim privatam discriminis plenam praeparentur».

Next

/
Oldalképek
Tartalom