Göttche Oszkár dr.: Csecsemő és gyermekgyógyászati repetitorium (Budapest, 1924)
Alimentaris zavarok ex constitutione
73 zanatokban nyilvánul meg. A csont vastagságban való növekedése rendes, de az egész csont mészszegény, úgy, hogy könnyen jönnek létre elhajlások és fracturák. A koponyán a rachitis első tünete az erős tarkótáji izza- dás. A csecsemő párnája egészen nedves, a haj kihull, a tarkó csupasz lesz. Második korai tünet a craniotabes, amely az os occipitale egyes részeinek lágyulása. A craniotabes lehet 1 vagy 2 oldali, a 3-ík hónapon túl szokott fellépni. A koponya ilyenkor benyomható és pergamentszerü tapintatot ad. A craniotabes nem tévesztendő egy veleszületett csontképzési zavarral, amit a németek Weichschádel-nek neveznek. Ez születés óta áll fenn és a fejtetőn — az os parietalekon — észlelhető. Később elmúlik magától. Nagy elváltozást szenved rachitisnél a kutacs. A kutacs széle ugyanis felpuhul és a kutacs újra nagyobbodni kezd és a rendes bezáródási időn túl (16 hó) jóval később záródik, sokszor 3 éves korig nyitott. A homlokcsontokon az osteoid szövet túlburjánzása folytán tubera frontaliák (homlokdudorok) keletkeznek, ugyanakkor a tarkótájék lelapíttatik, úgyhogy a koponya négyszögletűvé lesz: caput quadratum. A fogaknál is nagy elváltozásokat látunk: a fogak későbben jönnek, mint rendesen, azonkívül nem a megfelelő sorrendben és nem párosán. A kibújt fogak csipkés szélüek és carioti- kusak. A mellkason a csont és porc találkozása helyén az osteoid szövet burjánzásának megfelelően az u. n, angolkóros olvasó fejlődik ki. Az egész mellkas puha és enged az izmok nyomásának. A diaphragma húzása folytán a mellkas lefelé erősen szélesedik, a sternum előre ugrik és a bordák oldalt belapíttat- nak (pectus carinatum). A hasizmok tónuscsökkenése folytán a has előredomborodik: pókhas. A gerincoszlopon is különféle elhajlások jönnek létre, melyek között leggyakoribb a kyphosis lumbalis. A gerincoszlop görbületei íveltek, míg spondylitis tbc-nél csúcsosak, A medencén is jönnek létre elváltozások főleg ha már a gyermekek ülnek. A megterhelés következtében a promontorium előreugrik, a combok a medencét oldalról befelé nyomják, úgyhogy kártyaszív alakot vesz fel. A végtagokon — főleg a csuklón — igen kifejezett az epiphysis duzzanat. Az alsó végtagon különféle elferdülések jönnek létre. így pes varus, azonkívül a bokák felett is elhajlik a csont. A végtagokon gyakoriak a fracturák, amik fájdalmasak. Az ujjakon az u. n. phalangitis rachitica látható. A rachitis nemcsak a csontokra localisálódik. Czerny vizsgálatai mutatták ki, hogy rachitises gyermekeknél hypertrophia cerebri áll fenn, a glia szaporodása folytán. A rachitisesek erősen izzadnak, izmaik hypotoniásak. Szellemi fejlődésük kissé visszamaradt, azonkívül ingerlékenyek és az ízérzés zavarai is kimutathatók. A statikai functiók kifejlődését nem a csontrendszer hibái okozzák, mert sok rachitises gyermek tudna járni, de nem akar. Ez is idegrendszeri zavarokon alapszik. Már a légutak betegségeinek tárgyalásánál említettük,
