Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)

Általános élettan - III. Az összetett szervek működései - 2. Az erők viszonhatása a növény- és állattestben

Vegyi egyesülések és bomlásoknál tehát sem az eleven erők összege, sem a feszerők összege nem állandó, de az eleven és fesz-erők együttes összege sohasem változhat i k ; mi eleven erőben elvész, feszerőben tűnik föl, — mi ebben elvész, eleven erőben mutatkozik. Hasonlóképp lehet bebizonyítani minden természeti folyamatoknál, hogy az erők változása nem más , mint egyiknek a másikba, vagy pedig az eleven erők egyes alakjainak egymásba való átmenete. Azon törvény , hogy az eleven és feszerők összege együtt mindig változatlan : az erő állandóságának törvénye.

Az eleven erő alakjai: tömegmozgás, világosság, melegség és villamosság. Minden alaknak hajlama van melegségbe átmenni. Ha a tömegmozgás súrlódás vagy a levegő ellenállása miatt elenyészik, melegséggé változott; ha a villamfolyam akadályra talál, szintén melegségbe megy át. A vegyi folyamatoknál is az eleven erő túlnyomóan melegség alakjában mutatkozik, egyesülve gyakran világossággal.

Az eleven és feszeröt érzékileg könnyen felfoghatóvá teszí egy zsinegen függő súly, mely a zsineget feszíti, azaz bizonyos feszerőt képvisel. Ha elvágjuk a zsineget, megszűnik a feszerő s átmegy eleven erőbe, melylyel a súly leesik; földre esve, a földet oly erővel nyomja, mely egyenlő és azonos az elébbi feszerő- vel; e feszerő újra eleven erőbe megy át (mit az izmok kölcsönöznek), ha a súlyt fölemeljük, s ezen eleven erő végre megint feszerőbe, ha a súlyt ismét felfüggesztjük.

53. §. Az erő állandóság! törvényének alkalmazása a szervezetekre.

Minthogy a növényben meleg és viliágosság behatása alatt a széneny, légeny, köneny és éleny elhagyják a szénsav, viz és legköneg szorosabb vegyülékeit, hogy a növény sokkal lazább szervi vegyületeit képezzék, sőt egyúttal szabad élenyt elbocsássanak : az erő állandóságának törvénye szerint a növényt tápláló elemek feszerejenek tetemesen kell növekednie, s kívülről vett eleven erőnek ezen feszerővé átváltoznia. Az eleven erő, mely igy a növény táplálkozásánál elenyészik, nem más, mint a napmeleg és napvilág eleven ereje. A növény csak meleg és világosAz erő áílandósági törvényének alkalmazása a szervezetekre.