Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - III. Az összetett szervek működései - 2. Az erők viszonhatása a növény- és állattestben
56 Az összetett szervezetek működései. ság befolyása alatt táplálkozhatik, mert ezek nyújtják rendelkezésére az eleven erőt, mely által az elsőd tápanyagok szétbontásakor beálló feszerő-növekvés fedeztetik, s mely által maga a szétbontás lehetővé válik. A növény táplálkozásakor tehát a napmeleg és napvilág eleven ereje közvetlenül megy át a növényelemek vegyi feszerejébe. A növény e szerint oly szervezet, mely nagy mérvben változtat át eleven erőt feszerővé. — Az állat elfogyasztja a növény által készített anyagokat, s ezzel nagy mennyiségű feszerőket vesz föl; de azon anyagok szétbontanak folytonos élenyülés mellett. Ezen élenyülés alatt az áthasonított anyagokban nyugodott feszerők eleven erőkké válnak, mely utóbbiak részint a képződő melegség, részint az izomszövetből kiinduló mechanikai mozgás alakjában nyilatkoznak. Az állat tehát oly szervezet, mely főképp vegyi feszeröt eleven erővé változtat. — Ebből következik, hogy valamint az anyagcserére, úgy az erőcserére nézve is a növény és állat kiegészítik egymást; de az erőcserénél e kiegészítés csak egyoldalú, és nem kölcsönös. A növény szolgáltatja az állatnak a szükséges feszeröt, melyet aztán az állat eleven erővé változtat; de ezen eleven erő nem oly alakban lép föl, hogy a növény újra visszaváltoztathatná feszerőve, neki az erre szükséges uj és uj eleven erőt mindig a napsugárok melegétől és világától kell vennie. A szervi világ egész erőkészlete tehát a napmeleg és napvilág eleven erejétől származik, csakhogy a növény közvetlenül nyeri azt, az állat pedig a növény közvetítésével. Ezen tétel: hogy a növény oly szervezet, mely eleven erőt feszerővé, — az állat pedig olyan, mely feszeröt eleven erővé változtat, szintén csak átalában áll, mint ez a táplálkozási viszonyokról is mondatott; — részletekben itt éppen úgy vannak kivételek, mint ott. Az állati testben szabaddá levő eleven erők alakjai a melegség és izmok erőmű vi munkáj a. Mindazon gépek ha- sonszerüsége után, melyekben vegyi fogyasztás által melegség és mozgató erő képeztetik , következtetni lehet, hogy a légzési éleny-fölvétel következtében történő élenyüLése az áthasonított anyagoknak az, miből a melegség és mozgató erő támadnak, hogy tehát az állattestben éppen úgy, mint a gőzgépben, melegség és mozgás elégés által képeztetnek.
