Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - III. Az összetett szervek működései - 1. Az anyagcsere a növény- és állattestben - B) Az állatok táplálkozása
50 Az összetett szervezetek működései. Az átváltozás, melyet a fehérnyefélék szövetképző származékaikba való átmenetüknél szenvednek, lényegileg gyönge élenyülésen alapszik Magukban a szövetekben ezen anyagok folytonos bomlásnak vannak alávetve, s a vérbe átmenő légenytartalmú bomlási termékek sokkal élenydúsabbak, mint maguk a nevezett fehérnyetestek. — A szövetek egész bomlása tehát, melynek folytán végül légeny tartalmú kiválási anyagokká (Excretionsstoffe) változnak, haladó élenyülésen alapul. A kiválási an) agok (glyein , kreatin , hugyany , hugy- sav) a bennök levő széneny és könenyhez képest aránylag igen dúsak éleny- és légemben. Szétbomlás után nem tartalmazzák a fehérnyefélék összes szénenyét és könenyét, hanem képződnek más, légenytelen bomlási termékek is , melyekben e kö- neny és széneny foglaltatik , milyenek az izomcukor (inosit) és tej sav; ezek további éleny ülés által szintén szénsavvá és vízzé égnek el. — A légenytartalmu bomlási termékek is még éleny fölvétele mellett újra légenytartalmuakká és légenytelenekké oszlanak. A legutósó légenytartalmu bomlási termék, mely folyton képződik s további bomlást nem szenvedhet: a legköneg, — a légenytelenek között a szénsav és viz. Az állatok három tápanyag-csoportjából (zsiradékok, széu- vizegyek és fehérnyefélék) a fönebbiek szerint legkevesebb átváltozást szenvednek a zsiradékok; ezek a mellett, hogy egymásba átváltozhatnak, csak közvetlen éleny fölvétel által a levegőből élenyülhetnek s éghetnek el szénsavvá és vízzé. Már nagyobb átváltozásra képesek a szénvizegyek, mert egymásbai átváltozhatáson kiviil élenyülés által légenytelen savakká (tej- sav), sőt élenyülési és élenytelenülési kevert folyamat által zsiradékokká is változnak. Legtöbb átváltozásnak a fehérnyefélék vannak alávetve; ezek t. i átváltoznak egymásba, belőlük szövetképző származékok, belőlük s ez utóbbiakból ismét szénvizegyek , légenytelen savak , zsiradékok , továbbá légenytartalmu savak és alok képződnek. Ezenkívül mint erjesztő anyagok is szerepelnek a fehérnyefélék. Az állati test képes tápanyagainak három csoportjából a két elsőt, t. i. a zsiradékokat és szénvizegyeket maga is készíteni, mindkettő tehát a fölvett táplálékban bizonyos fokig
