Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - III. Az összetett szervek működései - 1. Az anyagcsere a növény- és állattestben - B) Az állatok táplálkozása
Á tápanyagok átváltozásai az állati testben. 49 vért visz, de ennek célja sem a máj szövetének táplálása, mire a májiitérnek literes vére szolgál. 48. §. A tápanyagok átváltozásai az állati testben. Valamint a vér, úgy második sorban az egyes szövetek által is a növénytől nyert anyagok bizonyos átváltozásokat szenvednek. A növény zsiradékai (zsíros olajai), ha mint zsiradékok áthasoníttatnak, már a vérben azonnal a három állati zsiradékká (palm it in, stearin, olein) változnak, ha t. i ezek már mint ilyenek nem léteznek a növényben. Ezen zsiradékok részint a test különféle helyein lerakodnak, részint pedig a vérben , közvetlenül, vagy előre ment lerakodásra történt isméti fölszivódás után, nagy mennyiségű élenyt vesznek föl s ez által tökélyesen szénsavvá és vízzé égnek el. A növény szénvizegyeiből az állat a keményítőt, szőlőcukrot és nádcukrot (talán igen csekély mennyiségben a sejtenyét is) képes fölvenni. Ezekből azonban csak a szőlőcukor megy át változatlanul a vérbe, — a többiek még a vérbe való átmenetük előtt szőlöcukorrá változnak. A tejcukor valószínűleg közvetlenül a szőlőcukorból képződik. Egy része a vérben tartalmazott szölőcukornak azonban éleny fölvétele mellett hangyasavvá, ecetsavvá, vaj savvá, és különösen tej savvá válik, mig egy másik része zsiradékokká változik. Atalában tehát az állati test légenytelen savainak egyik főforrása az áthasoní- tott cukor. — Folytatott élenyfölvétel mellett képződnek végre belőle mint végtermékek a szénsav és viz. — A szénvizegyeknek zsiradékokká való álváltozása valószínűleg erjedési folyamaton alapszik, melynek megindítói a fehérnyefélék. — A különböző fehérnyefélék, melyeket az állat a növénytől nyer, az állati testben könnyen egymásba változhatnak át Legelőször valószínűleg mindannyi, a táplálkozásnál felhasznált fehérnyefélék a vértestecsek fehérnyéjévé, azaz vérsej tény évé (globulinum) változnak át. A vérsejtenyéböl veszik azután eredetüket a különféle fehérnyetestek és származékaik, az eny v- képzö, rugalmas és hugyanyag. Ezen átváltozás főképpen és véglegesen magukban az illető szövetekben létesül. Gebhardt, az emberéleltan alapvonalai. 4
