Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - III. Az összetett szervek működései - 1. Az anyagcsere a növény- és állattestben - A) A növények táplálkozása
Ä íeveg-oBeli tápanyagok. 4í es szénsavval vannak egyesülve, — továbbá csekély mennyiségben kovasavat és mangánt; a tengeri növények még ib- lanyt (jód) és büzenyt (brom) is vesznek föl. — A nevezett anyagokból képezi a növény szervi savait, szénvize gyeit, ill ó-olajait és g y a n t á i t, továbbá a zsiradékokat, viasz faj okát, szervi alokat és végre a fehér nyeféléket. A növény ezen alkatrészeit név szerint a levegőbeli szénsav-, éleny- és vízből, s a talaj beli viz-, szénsav- és legkönegből, s részben a talajbeli kénvegyületekből képezi. 43. §. A levegőbeli tápanyagok. A növénynek levegőből nyert tápanyagai között legfontosabb a szénsav. A levegő t. i. az egész földön egyenlő s majdnem változatlan arányú légkeverék , mely 100 részben 21 rész élenyt, 79 rész légenyt és aránylag csak igen kevés (100-ban csak V25 -öd térfogatnyi rész) szénsavat tartalmaz; csak ott növekszik a szénsav aránya, hol állatok légzenek és szénenytartalmu testek égnek el. A növénynek mindannyi zöld részei a napfény befolyása alatt ezen szénsavból beszínak, s egyúttal élenyt kilehelnek. Ezenkivül a növény gyökerei is színak föl a talaj vizével szénsavat, de ezen szénsav is a levegőből jutott a vízbe. — Hamar elsatnyulnak és kivesznek azon növények , melyeknek légköre mészviz segélyével folytonosan meg- fosztatik a szénsavtól, s melyek sötétben tartatnak. — A növény életére nézve tehát egyátalán szükséges, hogy közvetlenül a levegőből nyerjen szénsavat. A növénynek levegőből nyert második tápanyaga az éleny. Minden növény, egész fölületével, sötétben élenyt szí be és szénsavat lehel ki. A növénynek nem zöld részei azonban ezt a világosság befolyása alatt is folytatják. A szénsav fölvétele és éleny elbocsátása tehát a növényeknél félbenluigyólag , azaz napvilágnál, — mig a szénsav elbocsátása és éleny fölvétele folytonosan történik; de a nevezett légnemek mennyisége e cserénél mégis olyan, hogy a növény több szénsavat vesz föl, mint a mennyit elbocsát, és több élenyt bocsát el, mint a mennyit fölvesz, — úgy hogy a nővé-
