Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A víz - III. A víz forrásai - B) A talajvíz
A víz. nyelve; gyárakkal sűrűn beépített vidékeken sokszor tetemes mennyiségű ammoniakot, salétromossavat és ásványsavakat is tartalmazhat. Egy liter esővíz, melyet 0°-nál fogunk fel, 32-4, a 15° C.-nál felfogott pedig 24'9 cm3 gázt tartalmaz. Ennek körülbelül V3 része oxygén, 2/s része nitrogén és yi5 része szénsav. Az eső továbbá magával ragadja a levegőben úszkáló apró testecskéket; ezek kisebb részben szervetlen anyagokból állanak, nagyobb részük azonban szerves testek törmelékéből származik. Minthogy pedig ezeken kívül mikroorganismusokat is hoz le az esővíz magával a levegőből, azért a levegőn felmelegedő esővíz könnyen rohad. Ez utóbbi tulajdonsága kevésbbé van meg az esőzés vége felé felfogott csapadék-víznek. B) A talajvíz. Az esővíznek egy része a talajba hatol, a melyben addig szivárog lefelé, míg a vízátjárhatlan rétegig ér, a mely fölött az oldalfelől odafolyó vízzel együtt meggyűlve alkotja a talajvizet. Egyes esetekben a föld felületén levő vizekből egy rész szintén lekerül a talajba és így a talajvízbe is. a) Forrás- és kútvíz. Ha a talajvíz az egyenetlen földfelület valamely pontján a szabadba tör ki, forrás támad; ha a talajvizet meg kell nyitni, akkor ez kút ásásával történik. A felületes kút vize közel van a talaj felszínéhez és az első vízáthat- lan réteg fölött foglal helyet. A mély kutaknál az első vízáthatlan réteg át van törve, s így azok vizüket a következő réteg fölött meggyülemlett talajvízből nyerik; néha azonban az első vízátjárhatlan talajréteg fölött összegyűlt talajvíz is csak mély kúttal nyitható meg, ha ugyanis az mélyen (pl. 30 m.) fekszik. A talajvíz chemiai sajátságai. A talajvíz chemiai sajátságai azon földréteg chemiai és physikai összetételétől függnek, melyen az függőleges vagy vízszintes irányban áthaladt. Az esővíz a benne úszkáló anyagokat a talaj felső rétegeiben hagyja hátra; a benne esetleg elnyelve levő savakat a talajnak átadja, oxygénjét elveszti, a talajból pedig szénsavat vesz föl. Az ily módon szénsavtartalmúvá vált víz a calcium és magnesium carbonatjait, sőt a silikatokat és a vas sóit is képes föloldani. A víz kilúgozza a felületes talajrétegekben levő szerves anyagokat, felveszi magába az oldott szerves anyagokat és megjelennek benne ezeknek bomlástermékei, az ammóniák, salétro- mossav és salétromsav. A víz azonban a benne oldva levő anya-
