Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A víz - I. Az ivó és használati víz általános tulajdonságai - B) Mérgezés és fertőzésre gyanus vizek
máskülönben jól ellátott vízmüvet ellenőrizhessünk arra nézve, bogy annak kezdetben tapasztalt kifogástalansága hosszabb időn át megmaradt-e? A víz chemiai vizsgálata ezenkívül kitünően felhasználható a talaj szennyezettségének megállapítására és igen sok esetben fontos egészségügyi intézkedésre adja meg az alapot. Konyhahulladék és üriilékrészek. Ha a mikroskop alatt valamely szabadon álló víz ülledékében vagy iszapjában oly anyagok részecskéit találjuk fel, melyek az ember és annak háztartására mutatnak, ha gabonafélék vagy burgonya keményítő-szemcséit, faszén-törmeléket és más efélét, vagy ha éppen ürülékrészecskéket, pl. oly húsdarabkákat találunk, melyek epével való átivódásuk folytán sárga törmeléknek látszanak, akkor a víz veszélyes szennyezettsége ki van mutatva és a fertőzés lehetősége fennáll. Az ilyen leletek azonban ritkák és azért a bakteriológiai vizsgálatot szokás segítségül venni. Azelőtt azt hitték, hogy abból, ha a vízben igen sok a baktérium. arra lehet következtetni, miszerint abba tisztátalan és bak- teriumdús anyag folyik és hogy oda, a hova ártalmatlan saprophyte baktériumok juthatnak, alkalom adtán pathogen csirák is kerülhetnek; ezért azután, ha a kútvízben sok baktériumot talállak, azt gyanúsnak tekintették; ez utóbbi következtetés azonban helytelen. A vízbe esetleg belekerült csirák szaporodása. Már a kutak ásásánál belejut azokba számtalan baktérium; ezek közül egyes fajok a tiszta kútvízben szaporodnak, s utóbb igen nagy számot is elérnek, ha időközben el nem halnak, vagy leülepedés által nagyobb részük a vízből el nem tűnik, vagy végül, ha a víz merítése által el nem távoli Itatnak. Csupán csak a baktériumok nagy száma tehát még nem elég bizonyíték arra, hogy a kútba tisztátalanság jutott. A vízszivattyúzáis csekély befolyáisa a baktériumok széi- méira. A baktériumok számának a szivattyúzás következtében beállott csökkenése sem bizonyít a szennyeződés lehetősége, illetve a fertőzés veszélye ellen, mert egyrészt a szivattyúzás hatása a baktériumok számára nem állandó, sőt inkább az eltávolított vízrészletnek az egészhez való viszonyától, valamint a szívócső és a szívószerkezet baktérium tartalmától függ az, s e mellett az esetleg közbejövő szennyeződést egvátalán nem is jelzi, hppen ily kevéssé lehet értékesíteni a fertőzés lehetőségének kimutatáI. Az ivó- és használati víz általános tulajdonságai.
