Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)

A víz - I. Az ivó és használati víz általános tulajdonságai - B) Mérgezés és fertőzésre gyanus vizek

A v í z.

található víz baktériummentes. Ezen mélységig vízmentesen készített kút vize tehát gyanúra nem ád alkalmat. Ha ellenkezőleg a kút vize nincsen a baktériummentes rétégben, ha fedele nem zár teljesen, vagy ha falai nincsenek vizáthatlan anvagból készítve, akkor a kút közelébe véletlenül odakerült pathogen csirák minden nagyobb nehézség nélkül bejuthatnak a kút fedelén vagy annak oldalfalain át annak vizébe is.

A gyanusíthatás foka vagy más szóval a fertőzés veszedelmének nagysága itt ismét a helyi viszonyoktól függ. A föld mívelő magánosán álló búzának, vagy valamely külvárosi, kerttel körülvett villának kútja, daczára rossz szerkezetének és hiányos födelének mindaddig nem veszedelmes, míg a család valamely tagja fertőző betegségben nem szenved. A falvak rossz szerkezetű kútja i, a városok rosszul födött és az utczai folyóka mellett levő kútjai, az országutak mentén levő vödrös kutak vagy nyílt források ellenkezőleg mindig gyanúsak, mert soha sem lehetünk bizonyosak a felől, hogy valahonnan betegségokozó mikrobák nem jutottak-e beléjük.

Ha ily vízforrások közvetlen közelében trágyadomb vagy emésztőgödör, vagy pangó pocsolya van, ha a kútnál mosni is szoktak, ha végül a talaj itt durva szemű vagy repedezett, úgy a fertőzés lehetőségének veszedelme annál nagyobb.

Az elmondottakból következik, hogy a helyi viszonyok többnyire elhatározó befolyást gyakorolnak valamely víz fertőzésének lehetőségére. Ezen viszonyok helyes felfogása és a vizetadó szerkezet szakértő megbírálásában áll az egész vízkérdés megoldása, amennyiben a víz fertőzésének lehetősége itt szóba jön.

Ha a hely e veszedelemre utal, akkor sem a víz chemiailag tiszta volta, sőt még baktériumokban való szegénysége sem bizonyítja az ellenkezőt. Ha ellenkezőleg a kút szerkezete kifogástalan, vagy a hely a veszedelmen kívül áll, akkor még a baktériumok nagy száma és a víz chemiailag tisztátalan volta sem szól a fertőzés lehetősége mellett.

b) A bakteriológiai, m i k r o s k o p iái és eh e m i a i vizsgálat. Ezeket kell segítségül hívni, ha a helyi viszonyokat nem bírjuk tisztán áttekinteni. Sajnos, hogy a fertőzés lehetőségéről ezek is csak ritka esetben képesek biztos felvilágosítást adni.

Ezek értékes voltának inkább akkor vesszük hasznát, ha arról van szó, hogy véleményt formáljunk valamely víz elfogadhatóságáról, annak kisebb vagy nagyobb használhatóságáról, hogy