Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)

A víz - I. Az ivó és használati víz általános tulajdonságai - B) Mérgezés és fertőzésre gyanus vizek

B) Mérgezés és fertőzésre gyaníts vizek. Daczára annak, hogy az utóbbi években a vizsgálati mód­szerek igen tökéletesedtek, mégis többnyire csak a véletlen ked­vezésének kell betudnunk azt. ha a vízben a pathogen baktériu­mot vagy entozoát kimutatnunk sikerül: ezért kell annál nagyobb súlyt fektetnünk ama második kívánalomra, mely szerint: ki kell zárva lenni azon lehetőségnek, hogy méreg- vagy betegségokozó csira juthasson a vízbe. Ezen lehető­ség kimutatására szolgálnak első sorban: aj A helyi viszonyok. Sokszor éppen ezek az irány­adók valamely víz megbírálásánál. Gyárak közelsége. A mérges anyagok tekintetében a vízforrásnak és olyan gyáraknak kölcsönös helyzetét kell különö­sen tekintetbe venni, melyek mérges anyagokat állítanak elő. Mivel a betegségokozó csirák kevés kivétel­lel — ilyen a malaria —- az emberhez és annak közlekedéséhez k ö t v é k , azért meg van adva a 1 e- h e t ő s é g a festőzésre mindazon vizeknél, melyek az ember közelsége folytán bakteri u m o k k a 1 v a 1 ó szennyezésnek vannak k i t é v e. Nyílt vizek. Ide tartoznak első sorban a sűrűn lakott vagy művelt vidékek nyitott vizei, mint a folyók, tavak, mocsarak, nyilt reservoire-ok és nvilt kutak. Ezekbe a szél. különösen pedig mosó víz. csatornavíz és az eső által okozott szennyvíz nagy mennyiségű baktériumot, sőt adott alkalommal pathogen csirákat is belevihet. Ezért mindezen vizeket, teljesen függetlenül chemiai és bakteriológiai sajátságaiktól, gyanúsaknak kell tekinteni és ivásra valamint a háztartásban való használatra meg nem engedni. Ha ily felületes vizek helyzetüknél fogva védve nincsenek, de más hiányában még is ezekre szorulunk, akkor a megivás, illetőleg a háztartásban való használat előtt meg kell tisztítani őket a bennük levő csiráktól: ez felhevítés, felfőzés vagy szűrés­sel érhető el. Chemiai vegvületekkel a vízben esetleg jelenlevő betegségokozó csirákat ártalmatlanná tenni eddigelé nem sikerült. Forrás- és kéitvíz. Mint alább látni fogjuk, a talajnak fel­sőbb rétegeiben —- és pedig körülbelől 4 méter mélységig - vannak csak baktériumok. A földre került betegségokozó csirákat a felső talajrétegek visszatartják, s ott hosszabb vagy rövidebb idő alatt el is pusztulnak. A mélyebb talajrétegek és az azokban I. Az ivó- és használati víz általános tulajdonságai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom